Egeszseges_eletmoddal_az_izuletekert

Egészséges életmóddal az ízületek védelmében

Szorosabbra fűzi kapcsolatát a XII. kerületben működő Budai Egészségközpont és a Hegyvidéki Önkormányzat. Az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem idei első előadásán dr. Lajos Éva, a Gerincgyógyászati Központot is magában foglaló intézet orvos-igazgatója, ortopéd szakorvos beszélt az ízületi megbetegedésekről.

Az ízületi betegségek felismerése és kezelése multidiszciplináris területnek számít, hiszen a betegekkel többféle orvos szakma képviselője, így a reumatológus, az ortopéd szakorvos és a traumatológus is foglalkozik. A mozgásszervi rendszert a csontok, az ízületek, a szalagok és az izmok alkotják, amelyek állandó változásban vannak: a fiatal felnőttkor eléréséig felépülnek, megerősödnek, majd az idő előrehaladásával fokozatosan veszítenek terhelhetőségükből.
Kiemelt szerep hárul a csontvázrendszerre (minden embernek 206 csontja van), amely – a mozgás passzív szerveként – ásványianyag-raktárként működik, valamint részt vesz a szervezet védelmében, a vérképzésben és az anyagcsere-folyamatokban. Valamennyi csontot folytonos és megszakított kapcsolatok kötik össze – előbbire példa a porckorong és a foggyökér, míg az utóbbi csoportba az ízületek tartoznak.
A kívülről inakkal, izommal és szalagokkal körülvett ízület legfontosabb alkotórészei a csontfelszínt borító üvegporc, az ízületi üreg és az ízületi folyadékot termelő ízületi tok. Betegségei: az ízületi gyulladás (arthritis), más betegséghez társulóan az ízületi felszínek felmorzsolódása, illetve megduzzadása (arthropathia), valamint a porcfelszín elhasználódása, azaz az ízületi kopás (arthrosis). Ez utóbbi a porcsejt anyagcserezavarával kezdődik, majd ezt követi a porcszövet fokozatos leépülése. Ennek következménye a funkcionális zavar. A kóros átalakulás révén ciszták alakulnak ki az elpusztult porcfelszín alatt, a csontszövetben, míg az ízületek csontos végein felrakódások keletkeznek.
Az ízületi kopás a 60 év felettiek mintegy hetven százalékát érinti, leggyakrabban a kéz csontjaiban, a csípőben, a térdben és a gerincben jelentkezik. Négy stádiuma van; a folyamat végén, amikor a csont már közvetlenül a csonttal érintkezik, létrejön az ízületi blokk, a merev ízület. Vezető tünetei az indulási, majd a terhelési, végül a nyugalmi fájdalom. Az első jel lehet a crepitatio, azaz a mozgáskor jelentkező ropogás, illetve az ízület feszességének fokozódása.
Mivel a kopások megjelenésében az életkor, az örökletesség és a különböző sérülések mellett a túlsúly is komoly szerepet játszik, így a helyes táplálkozás és a testedzés nem csupán a panaszokat csökkenti, hanem segít a betegség kialakulásának megelőzésében. A rendszeres testmozgásnak a fogyasztáson kívül azért van jelenősége, mert erősíti az izomzatot, amely ezáltal nagyobb támasztékot tud adni az ízületeknek.
Elhízás esetén figyelni kell arra, hogy a napi testedzéssel ne erőltessük meg túlzottan az ízületeket, ha fájdalom jelentkezik, azonnal csökkentsük az „adagot”. Az úszás kifejezetten kíméli az ízületeket, emellett a kerékpározás és a kocogás is ajánlható.
Jót tesz az ízületeknek a gyümölcsben, zöldségben, olajos magvakban gazdag étrend, valamint a teljes kiőrlésű gabonafélék és az Omega-3 zsírsavakban dús élelmiszerek fogyasztása. Az ízületi betegségek egy részét a szakorvos már egyszerű fizikális vizsgálattal képes kimutatni nagy pontossággal, ehhez járul a képalkotó eszközök, a röntgen, az ízületi ultrahang, a CT, valamint az MR alkalmazása.
Léteznek nem műtéti, konzervatív kezelések: ilyenek a szájon át, vénásan vagy ízületbe adott fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, szteroidok és porcképzők. Szintén hatékonynak bizonyulhat a fizioterápia, a gyógytorna, a víz alatti mozgás, a gyógymasszázs, valamint a nyújtókezelés és a terápiás röntgenbesugárzás. Az elektro-, alternatív és komplementer terápiák, a különféle segédeszközök, a járássegítők vagy a megfelelő (ortopéd) cipő is az életminőség javítását szolgálják.
Az ízületek állapotának, egészséges működésük fenntartásának legfőbb eszköze a rendszeres, az életkornak, teherbírásnak megfelelő mozgás, fizikai aktivitás. Ennek érdekében naponta legalább harminc percet töltsünk testmozgással!

(em.)