Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Konyvet_hazhoz

Könyvet házhoz – akár angol nyelvűt is

Továbbra is ingyenesen vehetik igénybe a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Hegyvidéki Egyesített Gondozási Központ „Könyvet házhoz” szolgáltatását azok az olvasni szerető kerületiek, akik egészségi állapotuk miatt önállóan már nem tudják felkeresni a könyvtárakat. A telefonon megrendelt köteteket, folyóiratokat, illetve az egyre többeket érdeklő hangoskönyveket az Ugocsa utcai bibliotéka munkatársa, Porogi Gabriella havonta egyszer, személyesen viszi el az igénylők lakására.
Arra is lehetőség van, hogy előzetesen csak a szerzőt, vagy a témát beszéljék meg, ezek alapján pedig a könyvtáros maga választja ki a köteteket. A gondozási központ biztosít autót és sofőrt is, ennek köszönhetően a Normafa és a Napsugár Idősek Otthonába is vállalják a szállítást.
Tavaly összesen 2265 könyvet vittek házhoz a XII. kerületben, a szolgáltatást huszonegyen vették igénybe. A használók átlagéletkora nyolcvanhét év, a legidősebb olvasó az idén ünnepli a századik születésnapját.
Nyolc esztendővel ezelőtt az elsők között csatlakozott a programhoz a 93 éves Panni néni. Mint lapunknak elmondta, világéletében szeretett olvasni, amíg egészsége megengedte, rendszeresen eljárt az Ugocsa utcai könyvtárba.
„Számomra óriási segítség, hogy házhoz kapom a kedvenc olvasmányaimat, hiszen másképp nem jutnék hozzá a könyvekhez. Az utóbbi években sajnos a látásom is meggyengült, ezért most már hangoskönyveket is egyre többször kérek. Egyébként nem vagyok válogatós, ha szépirodalomról van szó, mostanában például újra beleszerettem Szabó Magdába, de Márai Sándor köteteit, vagy Arany János balladáit is szívesen olvasgatom” – mesélte.
Panni néni idős kora ellenére az angol és amerikai szerzőket is eredetiben olvassa – kedvence Oscar Wilde –, elmondása szerint szinte nincs olyan angol nyelvű kötet az Ugocsa utcai könyvtárban, amit ne vett volna már kézbe.
„Tizenkét éves koromban kezdtem tanulni idegen nyelveket, először a franciát, aztán a tanárom, Lili néni javaslatára áttértünk az angolra, mert azt mindketten jobban szerettük. Négy évig jártam hozzá, utána már egyedül képeztem magam. Én vagyok a legjobb példa arra, hogy ha megvannak az alapok, önállóan is lehet fejleszteni a nyelvtudást” – mesélte a hegyvidéki nyugdíjas, aki egyébként éveken keresztül saját angol nyelvű beszélgetős klubot vezetett a Virányosi Közösségi Házban.

(M.)