A Vitézi Rend

a Vitézi Rend létrehozásának gondolata az ezeréves magyar történelmi múltra épült, gyökerei visszanyúlnak nemzeti fejlődésünk legrégebbi korszakaiba. A vitézi tetteket Magyarország királyai Szent István óta nemességgel és földbirtokkal jutalmazták. István hűbéri rendszerében az adománybirtok célja a katonai szolgálat biztosítása volt, II. Endre megkezdte a kisbirtokos vitézi osztály kialakítását, míg IV. Béla igen sok érdemes harcost emelt vitézi rangra. Róbert Károly 1326-ban ötven vitézzel megalapította a Szent György-lovagrendet, amely a király, a haza és az egyház védelmére jött létre.
Az első világháború ismét időszerűvé tette a vitézi magatartás jutalmazását. Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó, a hősi magatartás erényére emlékeztetve, a Vitézi Rend megalapításával újjáélesztette a hagyományokat. Olyanokat avattak vitézzé, akik a harctereken és a nemzeti felkelések idején példaadó, személyes bátorsággal állták meg a helyüket, magas kitüntetésben részesültek, vagy önfeláldozással párosuló nemzetszolgálatban tűntek ki. Az igénylőket vitézi telekkel is jutalmazták.
A szovjet megszállást követően a Vitézi Rend nem működhetett Magyarországon, tevékenységét 1945-ben betiltotta a kormány. Az újjászervezést 1953-ban vitéz Sónyi Hugó, az NSZK-ban élő nyugállományú vezérezredes, a honvédség volt főparancsnoka kezdeményezte, akit Horthy 1956. június 18-án – amikor a lengyelek megmozdulása felvetette a magyar forradalom kitörésének lehetőségét – megbízott a főkapitány-helyettesi teendők ellátásával.
A kormányzónak a forradalom leverése után bekövetkező halála, valamint Sónyi súlyos betegsége és halála új helyzetet teremtett. A rend nyugaton élő tagjai felkérték az 1921. augusztus 21-én elsőként avatott vitézt, Habsburg József királyi herceget, hogy hívja össze a nyugaton élő társakat.
A Vitézi Rend törvényhozó testülete, a Vitézi Szék megválasztását követően a rend újra megkezdte tevékenységét. A Vitézi Szék Habsburg József tábornagyot választotta meg a rend főkapitányának. Az ő érdeme, hogy a Vitézi Rendet 1962-ben Edinburghban felvették a nemzetközi lovagrendek sorába. A Nemzetközi Genealógiai és Heraldikai Kongresszus, valamint a hatáskörébe tartozó Lovagrendek Nemzetközi Bizottsága 1964-ben ezt ki is hirdette a Register of Orders of Chivalry című kiadványában. A hivatalos elnevezés: The Knightly Order of Vitéz (A Vitézek Lovagrendje). Jogforrásul, illetve legfőbb védnökéül a magyar Szent Koronát ismerte el.
A Vitézi Szék 1983. szeptember 17-én – a rend eredeti jellegének megtartása mellett – nemzetvédelmi tagozatot létesített. Ebbe kívánja felvenni mindazokat a hazánkban vagy külföldön élő, a nemzet szempontjából értékes személyeket, akik áldozatos munkát végeznek a magyarságért. A jogosultak jelentkezését ebben az esztendőben március 30-ig várják a sashegy22@indamail.hu e-mail címen.
A szovjet katonai jelenlét megszűnésével helyreállt hazánk függetlensége, így négy és fél évtizedes kényszerű szünetelés után lehetőség nyílt arra, hogy a Vitézi Rend újra működjön – jelenleg társadalmi szervezetként. A rendnek a Hegyvidéken is van területi csoportja, amely részt vesz a XII. kerületi közéletben. A szervezet célja, hogy helyi szinten is képviselje, közvetítse az olyan tradicionális értékeket, mint a magyar nemzethez, a hazához való hűség, a nemzeti érzés, a magyarságtudat, az erkölcsös életszemlélet, az európai szellem erősítése. Ezeknek az értékeknek a megőrzésével és megújításával az ország jelentős szellemi-morális erőforrásokkal gyarapodhat.

v. Almási Szabó Attila