Seta_a_fotelben_ulve

Séta a fotelben ülve

Izgalmas, ötletes és tartalmas sétára invitálja az olvasót a Heti Válasz Kiadó nemrég megjelent kötete. A Pest-budai séták – Magánmesék közterekről című, Halász Csilla által szerkesztett összeállításban a főváros huszonhárom kerületét a kerületek huszonhárom közismert szülötte mutatja be. A fejezetek szerzőivel tett közös sétákat azok a személyes, többnyire gyerekkori emlékek teszik igazán lebilincselővé, amelyek bemutatják, ki mitől lett saját kerülete lokálpatriótájává.
Természetesen elsőként a Hegyvidékről szóló részt lapoztuk fel, amelyből kiderül, minek köszönhető Pál Ferenc katolikus pap, avagy a helyiek számára inkább Pálferi – így, fogalomként egybeírva – XII. kerületi kötődése. „A város és a természet, kultúra és természet egybefonódása. Egymást kölcsönösen átjáró, inspiráló, megtermékenyítő gazdagságra találhatunk, bármerre is járunk a kerületben. Számomra a fák, parkok, hegyek, források világa, a madaraké, akiket már hajnalban hallgathatunk, s a vadaké, akikkel éjszaka találkozhatunk. […] Város és természet. Élők és holtak. Hegyek és emberek. Önazonosságom természetes részei” – írja beköszöntőjében.
Feri atya elmeséli, ugyanazon lakcímről miért járt végig több általános iskolát is gyerekként, és megmutatja, a Városmajor milyen varázslatos zugai segítették hozzá, hogy a kettőkor véget érő tanítás után csak sötétedésre érjen haza. Sőt, pályaválasztása is a kerülethez kötődik: huszonkét éves korában a Zugligeti Szent Család Plébániatemplom felé vezető úton döntötte el, hogy pap lesz.
A számtalan érdekes és személyes élmény mellett, persze, megismerheti az olvasó a Hegyvidék sok nevezetességét, azok történetét. Így például azt is, hogy a Mátyás király születésekor sarjadt, 1840-re már megvénült bükkfa mellett énekelte el Bellini Norma című operájának nagyáriáját a kor nemzetközi hírű énekesnője, Schódelné Klein Rozália. E jeles kultúrtörténeti esemény hatására nevezték el Normafának az addig Viharbükk néven ismert híres fát – amelyet aztán az 1920-as évek végére több villámcsapás végleg elpusztított, de helyét ma is emléktábla mutatja.
Érdemes azonban a többi fejezetet-kerületet is "bebarangolni" fotelunkban ücsörögve. Megtudjuk, miért a szerelme Sebestyén Mártának a Várnegyed, hogyan mondja el a második kerületi Lukács Sándor a vak asszony, a hideg kút és a világvége meséjét, vagy Jókai Anna azt, miként lett a társasházlakó belvárosi írónőből a kis kert, a kis bolt és Kispest szerelmese.
Bízvást sokak számára régi hiányt pótol ez az egyéni hangvételű, kellemes hangulatú helytörténeti kalauz.

JE