Egyenlo_eselyt_a_hatranyos_helyzetueknek

Egyenlő esélyt a hátrányos helyzetűeknek!

Elkészült a Hegyvidéki Önkormányzat esélyegyenlőségi programja, amely bemutatja a kerületben élő, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok aktuális helyzetét, továbbá iránymutatást ad a helyzetelemzés során feltárt problémák kezeléséhez. A koncepció kiemelten foglalkozik az idősekkel kapcsolatos teendőkkel, a Hegyvidéken élők egynegyede ugyanis a 65 év feletti korosztályhoz tartozik.

„Az önkormányzat eddig is kiemelten kezelte a Hegyvidéken jelen lévő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok speciális igényeit, törvényi előírások alapján azonban szükségessé vált, hogy egységes koncepcióban összegezzük az egyes csoportokkal kapcsolatos problémákat és tennivalókat” – ismertette az öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi program megalkotásának okait Kovács Lajos alpolgármester. Mint elmondta, július 1-je óta az önkormányzatok már csak az említett program birtokában pályázhatnak állami és európai uniós támogatásokra.
A jogszabályok szerint a gyerekeket, a nőket, az időseket, a mélyszegénységben élőket és a romákat, továbbá a fogyatékkal élőket kell az esélyegyenlőség szempontjából hátrányos helyzetű társadalmi csoportoknak tekinteni. A XII. kerületben az idősek alkotják a legnagyobb létszámú érintett csoportot.

Kétszer annyi az idős, mint a gyerek

A helyi esélyegyenlőségi program helyzetelemzéséből kiderül, hogy az idősek aránya a lakosságszámhoz viszonyítva kiemelkedően magas: a Hegyvidék lakosságának 25%-át adják a 65 év feletti korosztályhoz tartozók (Budapest egészét tekintve 18,8% ez az arány), és számuk évről évre nő. A kerület öregedési indexe 185,5%, vagyis közel kétszer annyi a 65 év felettiek száma, mint a 14 év alatti gyerekeké. Bár ez az arányszám az elmúlt években valamelyest csökkent, az országos adatokhoz képest (114,7%) rendkívül magas, de Budapest egészét tekintve (149,3%) is mutatja, hogy a kerület az egyik legjobban elöregedett település.
Ez azt jelzi, hogy a hegyvidékiek életkilátásai jobbak az átlagosnál, ami alapvetően három dologgal magyarázható: elsősorban az itt élők tudatos egészségkultúrájával (ami az egészségügyi prevenciós és szűrőprogramok iránti jelentős érdeklődésben is mérhető), továbbá az elérhető közelségben lévő, jó minőségű egészségügyi szolgáltatásokkal, valamint a Hegyvidékre jellemző tiszta, nyugodt, zöld környezettel.
„Az idősek számának növekedésével a kerületi ellátásoknak is lépést kell tartaniuk!” – hangsúlyozta az önkormányzat népjóléti irodájának vezetője. Müller Csaba elmondta, hogy 2020-ra – a rendelkezésre álló források függvényében – egy újabb gondozási központ kialakításán gondolkodik az önkormányzat, amelyet demens idős emberek nappali ellátására is alkalmassá tennének, jelenleg ugyanis nincs ilyen szolgáltatása a kerületnek. Tovább bővítenék az idősek számára szervezett programok körét, hogy minél több közösségi alkalmat teremtsenek számukra.
Nagyon sok az egyedülálló, aki társaságra vágyik: a 65 év feletti nők között a megözvegyültek aránya 80% körül mozog, számuk több mint négyezerre tehető a kerületben. A programok között rendkívül népszerűek az ismeretterjesztő előadások, kurzusok (például a Hegyvidéki Szabadegyetem, a Szalon Egyetem és a számítástechnikai tanfolyamok), ezért ezeket a továbbiakban is szeretné fenntartani az önkormányzat.

Évről évre nő a hegyvidéki gyerekek száma

A gyerekek száma szerencsére évről évre nő, sajnálatos ugyanakkor, hogy ezzel együtt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, illetve támogatásban részesülő családok számában is növekedés tapasztalható: az ellátásokban részesülők köre négy év alatt nagyjából a másfélszeresével bővült.
„A számok más településekkel összehasonlítva még mindig rendkívül alacsonyak, a tendencia alapján mégis több figyelmet kell fordítani az érintettekre” – emelte ki Müller Csaba, aki arra is kitért, hogy az önkormányzat folyamatosan növeli a bölcsődei férőhelyek számát (a Krisztinavárosi Bölcsőde bővítésével az idén 24 új férőhely várja a gyerekeket). Ennek köszönhetően a szociális szempontból kedvezőtlenebb helyzetben lévő családok gyermekeit az elmúlt években kivétel nélkül fel tudták venni.
A gyermekvédelmi feladatok kapcsán az irodavezető elmondta, hogy az önkormányzat fenntartásában működő XII. kerületi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ 158 érintett család 271 gyermekével foglalkozott tavaly. A problémák között, a szociális rászorultság mellett, leginkább a családon belüli konfliktusok, a gyermeknevelési nehézségek, a közösségi beilleszkedés zavarai, valamint a szülőkkel kapcsolatos életviteli gondok, szenvedélybetegségek kerültek elő.
„Azok az ellátások, amelyek a gyerekeket segítik, a nők számára is segítséget jelentenek” – jegyezte meg Müller Csaba a nők esélyegyenlőségét javító feladatok kapcsán. A népjóléti iroda vezetője elmondta, hogy a nők hátrányos megkülönböztetése az országos felmérések szerint leginkább a foglalkoztatás terén jellemző (például a bérezés és az előmeneteli lehetőségek tekintetében), a kerületi munkaadókkal kapcsolatos panaszok számáról azonban – amelyek alapján pontosabban következtetni lehetne a probléma súlyára – nincsenek külön adatai a témában illetékes Egyenlő Bánásmód Hatóságnak.
A nőket érő családon belüli erőszak is meglévő probléma, amire a rendőrséghez érkező riasztások, illetve a feljelentések növekvő száma utal. Ez feltehetőleg nem az erőszakos cselekmények elszaporodásával áll összefüggésben, inkább azzal, hogy a bántalmazott nők bizalma nőtt a hatóságok iránt, egyre többen mernek segítséget kérni, ebben pedig nagy szerepe van a hatóságok, civilszervezetek tájékoztató munkájának.

Kevés az információ a fogyatékkal élőkről

Országos szinten az egyik legnagyobb feladatot a mélyszegénységben élők és a romák kiemelkedési lehetőségeinek megteremtése jelenti, e téren azonban szerencsés helyzetben van a Hegyvidék. A helyi esélyegyenlőségi program helyzetelemzése is rámutat arra, hogy az itt élők jövedelmi és vagyoni helyzete kiemelkedik az országos átlagból, a regisztrált munkanélküliek aránya pedig az aktív korúak körében kifejezetten alacsony, körülbelül 2%. Igaz, a tartósan munkanélküliek és a pályakezdő álláskeresők száma növekszik – sikeres elhelyezkedésüket az önkormányzat egy álláskeresési klub működtetésével igyekszik támogatni.
„Bár a Hegyvidéken is élnek szegény családok, mélyszegénységről nem igazán lehet beszélni, mert a »kapaszkodók« minden vonatkozásban adottak: az oktatási, egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális háló erős és könnyen hozzáférhető, illetve a munkaerőpiac is nyitottabb az ország más részeihez képest” – jellemezte a nehezebb körülmények között élő kerületiek helyzetét Müller Csaba. Hozzátette: mélyszegénységben élő roma közösség nem található a kerületben, a Hegyvidéken egyáltalán nincsenek szegregált közösségek.
A legelesettebbek közé tartoznak a kerületben lakó hajléktalanok, akiknek problémáit nem lehet pusztán szegénységi kérdésnek tekinteni, az ő helyzetük javításához komplex problémakezelésre van szükség. Az önkormányzat a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve utcai gondozást és nappali melegedőt biztosít számukra, tavaly óta pedig egy speciális programot is támogat. Ennek keretében tizenkét hajléktalannak segítenek otthont, munkát találni, illetve valamilyen képesítést szerezni, amivel el tudnak helyezkedni.
A fogyatékkal élők helyzetére rátérve a népjóléti iroda vezetője arra világított rá: ők a diszkriminációnak leggyakrabban azzal a formájával szembesülnek, hogy nem vesznek tudomást róluk, ez pedig az érintettek társadalmi részvételét gátló korlátok létrejöttét eredményezi. Problémát jelent, hogy nehéz számukra célzott segítséget nyújtani, mert kevés róluk az információ, sem a számukról, sem pedig fogyatékosságuk jellegéről, gondjaikról nincsenek megbízható adatok. Esetükben tehát a cél az információáramlás javítása, ami sokkal könnyebbé válna, ha a fogyatékkal élők megalakítanák helyi érdekképviseleti szervezeteiket.

z.