Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Ejszaka_a_Helytorteneti_Gyujtemenyben

Éjszaka a helytörténeti gyűjteményben

„Ez a legklasszabb kerület!” – mondta Tahi Tóth László, miközben gyerekkori élményeiről mesélt a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény Beethoven utcai kertjében. Az intézmény az idén is csatlakozott a Múzeumok Éjszakájához, és hajnalig várta az érdeklődőket a „Gyerünk a moziba be…” című kiállítással, vacsorával, koncerttel és szabadtéri vetítésekkel.

Megannyi film született már arról, éjszaka milyen rejtélyes dolgok történnek a múzeumokban: a képekből kilépnek a szereplők, a múmiák feltámadnak, a dinoszauruszok pedig élelem után kajtatnak. Talán ez a titokzatosság (is) az oka annak, hogy ekkora sikere van a Múzeumok Éjszakájának.
A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény immár ötödször csatlakozott a népszerű programhoz, és hajnalig várta az érdeklődőket a „Gyerünk a moziba be...” című kiállítással, illetve egyéb izgalmakkal. „Annak van értelme, ha a múzeumra nem mint egy szentélyre, vagy poros kiállítóteremre tekintenek az emberek. Élettel, beszélgetésekkel, filmvetítésekkel, ételkóstolókkal kell megtölteni, csak így lehet igazán megismerni egy-egy helyet, kiállítást!” – mondta Balázs Attila intézményvezető, aki kifejezetten örült annak, hogy a galéria ezen az estén-éjszakán nevetéstől volt hangos, a levegőben pedig frissen főtt leves illata szállt.
A Kakas étterem séfje, Varga László Jókai Mór receptje alapján készítette el az író világhírű babgulyását. „Ez a második tányér. Repetáznék, de gondolnom kell a többiekre is. Nagyon finom!” – értékelte az ételt az egyik látogató, Lajos, miközben jóízűen lakmározott.
„Most eltértünk a szokásos menütől nem őz- vagy szarvaspörkölt, hanem egy jófajta csülkös bableves készült, desszertként pedig háromfajta buktát szervíroztunk” – avatott be minket a menü részleteibe Szrogh László, az étterem és a kávézó tulajdonosa, aki elárulta, szívén viseli ennek a rendezvénynek a sorsát.
A vacsora után Takács Bence beszélgetett a kiállítás egyik szereplőjével, Tahi Tóth Lászlóval, aki a Kiss János altábornagy utca 34.-ben nőtt fel, és egész életében hűséges maradt a Hegyvidékhez. „Ez a legklasszabb kerület! Tele van zölddel. Csodálatos! – mondta, miközben a gyerekkori élményeit idézte fel. ­– Emlékszem még a kézilabdapályára, a teniszpályára és a grundra, ahol olyan sokat verekedtünk.”
A színész pályafutása kezdeteiről is beszélt: „Amikor felvettek a színművészetire, apám ezt kérdezte: Gondoltál te már arra, hogy neked egész életedben lesz-e kedved játszani? Még mindig van kedvem!” – adott választ ennyi év távlatából Tahi Tóth László, aki őszintén mesélt arról a szeretetről is, amit Ruttkai Éva és Várkonyi Zoltán iránt érzett.
A meghitt beszélgetés után Kovács Linda és barátai zenéltek. Mivel a helytörténeti gyűjtemény az idén negyvenéves, a szabadtéri moziban 1973 két legnépszerűbb filmjét, a Régi idők fociját és a János vitézt vetítették le. Az éjszaka leple alatt ismét átélhettük a régi idők csőmozijainak hangulatát.

Boussebaa Mimi