A kertészkedés magasiskolája: magvetés másképp

A kertészkedés egyik legalapvetőbb művelete a magvetéses szaporítás. Így teszünk, amikor tavasszal a kiskertben elvetjük a zöldségek, fűszerek magjait, de a gyerekek által vattában nevelt babbal is ugyanez történik. Ami a legtöbb növénynél egyszerű feladat, másoknál kifejezetten kihívást jelent a kertészek számára.

A magvetésnek van néhány általános alapszabálya. Például az, hogy legalább egy egészen vékony földréteggel takarni kell a magokat (kivéve a fényben csírázókat), hogy ne mossa ki őket az öntözővíz. Az átmérőjük másfél-kétszeres vastagságát elérő talajréteggel kell befedni ahhoz, hogy a bennük lévő tápanyag felhasználásával a csírák biztosan elérjék a felszínt. A vetést alapos öntözésnek kell követnie, hogy a csírázás mihamarabb meginduljon.
Az alapelvek betartása mellett azonban sok növény nem követi az általános szokásokat, és megdolgoztatja a kertészt.

Áztatás

Vannak növények, amelyek magjai még a legnedvesebb talajban sem csíráznak ki, hacsak nem áztatjuk őket néhány napra vízbe, mielőtt a talajba kerülnének. Ezeknek a magoknak a külső védőrétege ellenáll a tartós szárazságnak, és csak akkor engedi megindulni a csíra fejlődését, ha biztosan bőséges mennyiségű nedvesség áll rendelkezésre. Ezzel a módszerrel a növény megelőzheti, hogy a száraz időszakokban időnként leeső csapadék hatására meginduljon a csírázás, és a növényke aztán kiszáradjon a következő esőig.

Hőkezelés

Más növények fejlődése hőhatásra indul meg. Ausztráliában megfigyelhető, hogy az időnként felcsapó futó bozóttüzek után kezdődik el a magok csírázása. Ilyenkor ugyanis minden elpusztul, a talaj csupasz, nincsenek beárnyékoló vetélytársak, de a hamu miatt sok a tápanyag. Ideális a helyzet a fejlődéshez, ha a növény pontosan erre a pillanatra tudja időzíteni a csírázást.A_kerteszkedes_magasiskolaja2
Viszont ha otthon próbálunk elvetni ilyen magot, akkor hőkezelés nélkül sosem csírázik ki. Ezeknél a sütőben történő néhány órás kezelést alkalmazzunk! Más fajoknak nincs szüksége ennyire jelentős hőhatásra, náluk elég a nyári forróságot utánozni egy meleg vizes fürdővel.
A hőhatás nemcsak meleg lehet, hanem hideg is. Ilyenkor a hűtőszekrény jelentheti a megoldást. Sok növény ugyanis csak alacsony hőmérsékleti sokk hatására kel életre, és kizárólag ilyen kezelés után indul fejlődésnek. Ez azért fontos, mert a magok nem csíráznak ki egy kellemesen meleg ősszel, majd fagynak el a tél folyamán, hanem csak a tavaszi felmelegedéskor kezdenek fejlődni, amikor bőségesen van idejük megerősödni a következő tél előtt.

Fizikai behatások

A növények között vannak még „rafináltabbak”, amelyek csak akkor csíráznak, ha fizikai sérülést szenvednek. A természetben ilyen károsodást okozhatnak rovarok, vagy rágcsálók, de az is gyengítheti a mag védőburkát, ha egy állat emésztőrendszerén jut keresztül. A meggyengült burok indítja el a fejlődést, ami a tökéletes páncélzat alatt egyébként sosem következne be.
Az ilyen magokat vetés előtt nekünk kell megkarcolni, vagy a burkát reszelővel megsérteni a sikeres nevelés érdekében. A sérülésen keresztül víz jut a magba, ami megduzzasztja, ezért a már kezelt magokat áztatni is szükséges.
A kertészeti gyakorlatban ezeken kívül is számtalan kezelésen eshetnek át a magok. A hőhatást el lehet érni például füstöléssel, a fizikai behatásokat pedig helyettesítheti egy savas fürdő is.A_kerteszkedes_magasiskolaja1
Ezek a módszerek jótékonyak lehetnek például a csírázás biztonsága, vagy a magon lévő kórokozók pusztítása miatt, de otthoni alkalmazásuk nem javasolható. Ha különleges magot szeretnénk csírázásra bírni, és nem rendelkezünk pontos információkkal, akkor jobb, ha különböző hőfokokkal, áztatási időkkel kísérletezünk, mert így növekszik az esélye annak, hogy valamelyik módszerünk sikerrel jár.
Ezek a speciális magvetési eljárások a kertészet magasiskoláját jelentik, amivel változatossá és izgalmassá tehető a növények nevelése. Bár a különleges magok egy részét nem könnyű beszerezni, de megéri utánajárni akár az internetes áruházakban, vagy az aukciós oldalakon, ahol szinte minden mag beszerezhető, és mivel ezek kifejezetten ellenállók, a postázás viszontagságait is jól tűrik. Egyedül egyes hidegre érzékeny trópusi magok veszíthetik el csíraképességüket a repülőterek rakterében, ahol utazás közben akár mínusz 50 Celsius-fok is lehet.

(Barta)