A_Marikaval_kezdett_harom_dimenzioban_vegezte1

A Marikával kezdett, három dimenzióban végezte

A XX. század elején Budán jóval kevesebb mozi üzemelt, mint Pesten. Ennek egyik oka talán az volt, hogy inkább Pesten élt az a réteg (kispolgárság, munkásság), amely a filmszínházak törzsközönségét adta.
Ennek ellenére azért Budán is létrejöttek mozik. Az Átrium és a Bartók mellett az egyik legkedveltebb az Astra volt, amelynek megnyitása hiánypótlónak tekinthető, a Németvölgy lakóinak nyújtott szórakozási lehetőséget. Az új filmszínházat az Ugocsa utca 10. alatti lakóház földszinti részén alakították ki, 1938. február 10-én nyitotta meg kapuit. A díszelőadáson a Marika című magyar filmet játszották, s a vetítésen a kor kiemelkedő személyiségei is megjelentek.
A négyszáz férőhelyes Astra a nyolcvankettedik moziként kezdte meg működését a fővárosban. Igazgatója egészen 1950-ig Görgényi Miklós volt, aki 1909-ben született Kalocsán, s a háború előtti időszakban aktív tagja volt a filmszakmának és a filmes társadalomnak. Családjával együtt ugyanabban a házban lakott, amelyikben a mozi működött, a második világháborút ott – a pincében – vészelték át.
Az Astrát 1942-ben átkeresztelték Ugocsára, majd a háború után Vörös Csillag lett, s Görgényi üzemeltethette tovább. Az úgynevezett igazolási eljárások során ugyanis a filmszakma tagjai kiálltak mellette, elmondták, hogy a Horthy-rendszer idején nem vallott szélsőséges nézeteket, sőt, a vészterhes időkben mindig segítette az üldözötteket. Erre jó példa Thiberger Vilmos zsidó származású könyvelő esete: ő végezte egyebek közt az Ugocsa könyvelését, és amikor kilakoltatták, Görgényi többször küldött neki élelmet a pesti gettóba.A_Marikaval_kezdett_harom_dimenzioban_vegezte2
Budapest ostroma idején német katonákat szállásoltak el a filmszínházban, később a hadosztály lovait terelték be oda. A légi támadások idején a megriadt állatok szétrágták, szétrúgták a székeket, így azokat ki kellett cserélni a háború után.
A Vörös Csillag államosításakor, 1950-ben Görgényi Miklóst megfosztották igazgatói székétől, és más megélhetés után kellett néznie. Műszaki területen dolgozott tovább 1963-ban bekövetkező haláláig.
A moziműsorért testvére, Görgényi Sándor felelt. Az előadások hétköznap délután negyed négykor, negyed hatkor, negyed nyolckor és negyed tízkor, míg vasárnap negyed kettőkor, fél négykor, fél hétkor és fél tízkor kezdődtek. A kezdeti időkben olyan filmek szerepeltek a repertoárban, mint a Hárem gyöngye, a Noszty fiú esete Tóth Marival vagy a Gasparone.
A Kádár-korszak végén a hely visszakapta az Ugocsa nevet, így érte a rendszerváltozás. A kilencvenes évek közepén, a multiplexek megjelenésével, sok társával együtt csődbe ment, majd 1996-ban megújult, és újra üzemelni kezdett, de ez az időszak tiszavirág-életűnek bizonyult. Pedig még 3D-s filmvetítéseket is szerveztek, ám ez sem tudta megmenteni. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár költözött az Ugocsa utca 10.-be 2000-ben, így maga a hely legalább megmaradt a közművelődés szolgálatában.

B. A.

A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény jelenlegi állandó kiállítása, a „Gyerünk a moziba be...” további érdekességekkel szolgál mind az Ugocsáról, mint a XII. kerület többi régi filmszínházáról. Cím: XII., Beethoven utca 1/b.