Erkel_opera_a_MOM_szinpadan

Erkel-opera a MOM színpadán

Az operaműfaj nálunk már évtizedek óta egyközpontú, „üzemszerű” operajátszás csak az Andrássy úton folyt. Jelentős lépés volt a közelmúltban az Erkel Színház megnyitása, ahol három hónap alatt összesen több mint hetven (!) előadásra válthattak jegyet a nézők.
Pünkösdhétfő estéjén a MOM színházterme is operabemutató színhelye lett. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kiemelt rendezvényeként Erkel Ferenc hányatott sorsú, utolsó befejezett dalműve, az István király hangzott el – zsúfolt nézőtér előtt.
A Himnusz halhatatlan zeneköltője egész pályája során igen élénken érdeklődött a magyar történelem iránt, ezt bizonyítja kilenc operája. Ezek sorában az István király zeneileg a legérettebb műve, még akkor is, ha a legismertebb és legnépszerűbb a Bánk bán és a Hunyadi László.
A dalmű a 75 éves zeneszerző testamentuma szeretett nemzete számára, amibe minden bölcsességét, élettapasztalatát belesűrítette. Mondanivalóját tekintve itt fogalmazza meg leginkább azt, hogy a nemzet boldogulásának kulcsa az összetartás. Az opera története megvilágítja egyrészt Szent István korának minden ellentmondását, a pogány és keresztény világ összecsapását, másfelől az örök emberi konfliktusok természetét.
Ez a remekmű az 1885-ös bemutatása óta nem szólalt meg eredeti formájában, minden felújításkor átszerkesztették, bővítették, átírták a szövegét. Politikai okok miatt 1945 után nem tűzhették műsorra, majd 1993-ban, Erkel halálának 100. évfordulóján, jelentősen átdolgozva, rádiófelvétel és tévéfilm készült belőle.
Ezt követően, 2010 nyarán az Erkel-bicentenárium tiszteletére mutatták be először azzal a szándékkal, hogy abban a formában hangozzon el, ahogyan a szerző megírta. Ebben a – komáromi monostori erődben tartott, majd 2012-ben a gazdagréti plébániatemplomban megrendezett – koncertszerű előadásban az előadói gárda csaknem azonos volt a mostani MOM-béli bemutatóéval.
Az esemény fővédnöke Pokorni Zoltán, a Hegyvidék polgármestere volt. Köszöntőt mondott Fekete György, az MMA elnöke és Sikota Krisztina, az önkormányzat oktatási és kulturális bizottságának elnöke, aki kitért a nagy zeneszerző XII. kerülethez való kötődésére is.
A nagylélegzetű mű természetesen – az intézmény adottságainak megfelelően – oratorikus, koncertszerű előadásban hangzott el, kosztümök és díszletek nélkül. A tizennégy énekes szólista közül kiemelkedett a címszereplő Gurbán János, Gizella királyné szerepében Bokor Jutta és Imre herceg alakítója, Nyári Zoltán. Két remek szopránt is hallhattunk: Bazsinka Zsuzsannát, aki a horvát királylány, Crescimira szerepét énekelte, valamint Szakács Ildikót, Zolna megformálóját. Az ünneplésből kijutott a 40 tagú vegyes kórusnak (karvezető: Somogyváry Ákos) és a MÁV Szimfonikus Zenekar kitűnő muzsikusainak is, akiket Csányi Valéria dirigált.

Márton Attila