Mindenkit_el_tudtunk_helyezni

„Mindenkit el tudtunk helyezni”

Az általános iskolai beiratkozás kapcsán minden évben ugyanazok a kérdések foglalkoztatják a családokat: lesz-e elegendő hely, bejut-e a gyerek a kívánt intézménybe, mekkora osztályokkal indulnak az első évfolyamok? Fodor Gábort, a tankerületben működő köznevelési intézményekért felelős Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületi igazgatóját kérdeztük az idei hegyvidéki tapasztalatokról.

– Az általános iskolai beiratkozás mindig izgalmas periódusa a tanévnek – kezdte a hegyvidéki tankerület vezetője. – Olyan folyamat, amelyet mindenki igyekszik általánosságban kezelni, mégis mindenkit egyénenként érint. Hiába mondjuk, hogy a „gyerekek nagy százalékának sikerült körzetes iskolába beiratkoznia”, ha akadnak néhányan, akiknek nem jut hely, akkor őket nem vigasztalja a jó statisztikai adat. A tizenkettedik kerületben igyekeztünk úgy felkészülni az elsősök fogadására, hogy elkerüljük a csalódottságból adódó nehéz helyzeteket. Természetesen van olyan eset, amikor valaki nem tud bejutni az általa választott iskolába, vagy a számára szimpatikus tanító nénihez. Ezeket a helyzeteket csak az elfogadás oldja meg, hiszen bizonyos korlátokat, létszámhatárokat nem tudunk átlépni.

Hány elsős kezd szeptemberben?

– Négyszázharminc tanuló kezdi meg tanulmányait a tankerület intézményeiben, ám összesen hatszázötvenöten, ha figyelembe vesszük a tankerülethez nem tartozó, de a kerületben működő egyetemi, illetve egyházi fenntartású intézményeket is.

Sikerült minden gyereknek helyet, iskolát találni?

– Igen

Jellemző a túljelentkezés a Hegyvidéken is? Ha igen, mekkora mértékben?

– Csak konkrét intézményekre lebontva válaszolható meg ez a kérdés. Azokban az iskolákban, amelyek nem körzetesek, mert speciális jelleggel bírnak, és Budapest összes kerületéből jelentkezhetnek ide tanulók – ének-zene tagozatra, nemzetiségi oktatásra –, jellemző a túljelentkezés. Ilyen esetben a jogszabályi keretek közt születik meg az intézményvezetői döntés. Először a körzetest, majd a testvérgyereket, végül a közelben lakót veszik fel. Azokat a tanulókat, akik helyhiány miatt nem férnek be az ilyen speciális osztályokba, a körzetes intézmények kötelesek felvenni, de lehetőség van a kerület más intézményébe is beiratkozni. Mindenesetre tanuló nem marad ellátatlanul! A túljelentkezés mértéke pedig változó, két-háromszoros. Eddig is tudtuk, hogy a Hegyvidék iskolái népszerűek, és a lehetőségekhez képest az intézmények is felkészültek. Több iskola a korábbi évekhez képest több osztályt indított. Így minden leendő kisdiákot el tudtunk helyezni.

Hogyan alakultak az osztálylétszámok? Létrejöttek-e nálunk is úgynevezett mamutosztályok, amivel a különböző sajtóértesülések riogattak?

– Ez a kifejezés nem értelmezhető a jelenleg hatályos köznevelési törvény alapján. A 2013. szeptember elsejétől életbe lépő passzusok értelmében huszonhét fő a maximált osztálylétszám, amitől – a napokban elfogadott módosító javaslat szerint – mindössze húsz százalékkal lehet eltérni, azaz legfeljebb harmincegy-harminckét fős osztályok indíthatók indokolt esetben, ha az intézmény másként nem tudja ellátni a körzetes feladatát.

Mennyi gyereket kellett elutasítani az elsőként kiválasztott iskolától?

– A kerületben nem született elutasító határozat.

Van olyan hegyvidéki kisgyerek, aki másik kerületben jár majd iskolába?

– Nem kizárható, hogy a szülők saját elhatározásból máshová íratták be gyermeküket. Az intézményvezetőktől kaptunk már jelzést, hogy náluk jelent meg kerületünk egy-egy leendő diákja.

Fogad a Hegyvidék más kerületekből érkezőket?

– Igen, ha a körzetesek és a testvérgyerekek felvétele után marad még hely az osztályokban.

Tapasztaltak-e a Hegyvidéken türelmetlenséget, esetleg méltatlankodást a szülők részéről?

– A szülők számára csak egy ügy létezik, a saját gyermeküké, s ez természetes. Őket sem vigasztalják a már említett jó statisztikák. Abban az esetben, ha egy tanuló nem jutott be az általa kiválasztott intézménybe, a szülő több eszközhöz is folyamodhat, hogy megváltoztassa a döntést. Sokan megkeresik az intézményvezetőket, a tankerület vezetőjét, akik megpróbálnak segíteni a helyzeten, de ezt csak a jogszabályok keretén belül teszik. Várólistát alkalmaznak, mert a végleges osztálylétszámok a tanév eleji beiratkozások után alakulnak ki. Új, segítő elem azonban a rendszerben, hogy a tankerületi struktúra lehetővé teszi a tankerületek közötti információcserét. Többször előfordult, hogy a tankerület-igazgatók segítettek a diákok elhelyezésében. Nyilván nehéz megélni, ha valaki nem kerül be a vágyott iskolába, de megnyugtathatjuk a szülőket: minden intézmény tehetséges pedagógusokat alkalmaz.

A. I.