Helyes táplálkozással a betegségek ellen

Az öregedéssel jellemzően csökken az izomtömeg és a test víztartalma, lassul az anyagcsere, és idegrendszeri változások is megjelenhetnek. Ilyen a depresszió, a demencia, valamint a látás, a hallás, a szaglás és az ízérzés zavara – ez utóbbi elsősorban az édes és a sós ízek érzékelését érinti. Szintén általános tünet a szomjúságérzet tompulása, valamint a táplálkozás mennyiségi csökkenése, ami ugyanakkor sok esetben együtt jár a minőségi igény erősödésével – hangzott el az Egészségesen a Hegyvidéken sorozat legutóbbi programján, dr. Bak Mihály, a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosa előadásában.
A rossz táplálkozásból adódó fokozott só- es cukorbevitel elhízáshoz, vagy akár cukorbetegséghez és magas vérnyomáshoz, szélsőséges esetben kiszáradáshoz vezethet, a csökkentett folyadékbevitel miatt ráadásul a szervezet védtelenebb lesz a fertőzésekkel szemben. A kiszáradás elkerülése érdekében Bak Mihály szerint naponta legalább másfél liter folyadékot kell inni, elsősorban gyümölcslevet, gyümölcsteát, szénsavmentes ásványvizet, illetve levest. Minden mennyiségben ellenjavallott a cukros ital és az alkohol.
Vigyázni kell a túlzott kalóriabevitellel, hiszen az elhízás mellett ez is hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek, az ízületi elváltozások és a daganatok kialakulásához. A vitaminok és nyomelemek nem megfelelő mennyiségű és minőségű bevitele oka lehet különböző bőrbetegségek, illetve a bevérzések kialakulásának, valamint a csontritkulásnak és a vérszegénységnek.
Rendkívül veszélyes az alultápláltság, ami akár 40-70 százalékos súlyvesztéshez is vezethet, miközben az immunrendszer kevésbé képes legyőzni a fertőzéseket, könnyebben kialakul vizesedés, felfekvés. A folyamat beindulásának jelei egyebek közt a száraz nyelv, az összeesett vénák, a kevés vizelet és a székrekedés. Maga a fogyás akkor számít kórosnak, ha a súlyvesztés egy hónap alatt több mint öt, három hónap alatt hét és fél, míg fél éven belül meghaladja a húsz százalékot.
Az étrend összeállításakor az alapszabály a „többször keveset”, ami azt jelenti, hogy lehetőleg naponta ötször étkezzünk, mégpedig a klasszikus elosztásban: a reggeli ideje hét óra, ezt követi a tízórai, majd egy óra körül az ebéd. Az uzsonnát négyre, a vacsorát hét órára időzítsük. Lényeges, hogy evés közben ne kapkodjunk, és rágjuk meg jól az ételt.
Fűszerezéskor használjunk zöldfűszereket és kevés sót. Cukor helyett inkább a mézet és a természetes édesítőszereket, az olajok közül az olívát és a repcét részesítsük előnyben. A húsokat és a zöldségeket ne panírozzuk, a natúr sütés, illetve a párolás és a grillezés sokkal egészségesebb, hiszen jobban megőrzi a tápanyagokat.
Ügyeljünk arra, hogy a fehérjebevitelünk hetente 300 és 600 gramm között legyen. Ennek érdekében együnk háromszor húst és felvágottat, kétszer halat, s a heti menünkben legyen legalább kétszer-háromszor tojás, tej és sajt, valamint hüvelyes. Gyümölcsből legalább negyed kilót – ez lehet nyers, kompót, püré vagy akár gyümölcslé is –, zöldségből 400 grammot fogyasszunk. Kenyérből 200-300 gramm között engedélyezzünk magunknak, ahogyan burgonyából, tésztából és rizsből is nagyjából ugyanennyit. A helyes táplálkozás fedezi a szervezet vitamin- és nyomelemszükségletét, ha mégis hiány lépne fel, a vitaminokat tabletta formájában is lehet pótolni.
Ne feledkezzünk meg a mozgásról, szánjunk napi harminc percet valamilyen testedzésre. Ez lehet torna, kocogás, de a kiadós, intenzív gyaloglás is sokat segít az egészség megtartásában.
Sajnos sokakat érint a vastagbélrák – ez a második leggyakoribb daganat –, 2008-ban közel 8000 új beteget regisztráltak, a halálesetek száma meghaladta a 4500-at. Étkezés szempontjából rizikófaktornak számít a nem elegendő rostbevitel, a túl sok vörös hús fogyasztása, a túlsúly és a dohányzás. Tudni kell, hogy ez a rákfajta csak öt százalékban örökletes, 50 éves életkor felett pedig szinte mindenki veszélyeztetettnek számít. A megelőzést szolgálja a rostdús, zöldség- és gyümölcsgazdag táplálkozás, valamint a minél több folyadék bevitele.
Rendkívül kellemetlen lehet a szintén gyakori székrekedés, aminek egyik objektív tünete a három hónapon keresztül heti háromnál ritkább székletsűrűség. Ilyen esetben mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ugyanis az okok között a daganat is elképzelhető.
Emellett a krónikus székrekedés később különböző betegségekhez, valamint székletinkontinenciához vezethet, utóbbi szerencsére ma már kisebb orvosi beavatkozással és intim tornával kezelhető. Ezért a megelőzés szempontjából fontos a szűréseken való részvétel akkor is, ha a tünetek az „orvoshoz járást” egyébként nem indokolnák.

MM.