Negyveneves_a_Helytorteneti_Gyujtemeny2

Negyvenéves a helytörténeti gyűjtemény

Idén negyven éve, hogy egy kis raktárhelyiségben létrejött a XII. kerületi Helytörténeti Gyűjtemény. Az eltelt négy évtized alatt a Hegyvidék múltjáról összegyűjtött emlékek száma elérte a hatvanezer darabot: tárgyak, könyvek, fotók, képeslapok és különböző dokumentumok tanúskodnak a régvolt időkről, és segítenek a kutatóknak, érdeklődőknek az eligazodásban.

A hetvenes évek elején már sokan sürgették a XII. kerületben a helytörténeti kutatómunka és egy kiállítóhely megszervezését, számos kezdeményezés történt a helytörténeti emlékek gyűjtésére is. A rendszeres és tudományos igényű helytörténeti gyűjtő-feldolgozó és publikáló tevékenység szükségességét felismerve az 1970-es évek elején Helytörténeti Munkabizottság alakult a Hazafias Népfront XII. kerületén belül, s megkezdődtek a gyűjtő és rendszerező munkafolyamatok. Összefogás eredményeképpen 1973-ban létrejött a XII. kerületi Helytörténeti Gyűjtemény a Városmajor utca 76. alatti kis tárolóhelyiségben, ahol a gyűjtési tevékenységet erősen korlátozta a félszobányi terület.
A kerületi gyűjtemény kialakításában meghatározó szerepe volt Győry Gáspár könyvtárostanárnak, aki a Táncsics Mihály Gimnáziumban kezdte el szervezni a kutatásokat (helytörténeti, könyvtárosi, pedagógusi munkásságára 1993-ban tudományos ülés megrendezésével emlékezett a Városmajori Gimnázium és a kerületi önkormányzat). Ugyancsak meg kell említeni a nemrég elhunyt Kahlich Endre helytörténész nevét, valamint Molnár Imréét, ők mindketten sokat tettek a Hegyvidék múltjának feltárásáért és megőrzéséért. Molnár Imre hosszú éveken át a gyűjtemény vezetője is volt.
A XII. kerületi Helytörténeti Gyűjtemény 1984-ben költözhetett nagyobb helyiségbe. Megkapta a Maros utca 1. alatti galériázott kiállítóhelyet, ahol eredetileg könyvkötő műhely üzemelt, ma pedig a gyűjtemény által fenntartott MOM-emlékszoba működik.
Az idők során jelentősen, több mint negyvenezer darabossá nőtt a tárolt anyag. Olyan fővárosi szempontból is jelentős tárgyak kerültek ide, mint például a híres Óra-villa óraszerkezete, a Barabás-villa eredeti parkettájának egy részlete vagy a Diana utcai iskola építésekor a földből előásott rézkori edény.
A Maros utcai helyiség, amely kiállító-, kutatóhelyként, raktárként is funkcionált, az 1990-es évek végére alkalmatlanná vált feladata betöltésére, 1998 szeptemberében a gyűjtemény átköltözött a Városmajor utca 16.-ba, ahol korábban egy három tantermes iskola működött. Molnár Imre idős korára tekintettel már nem vállalta a költözéssel járó többletfeladatokat, szervezési munkákat.
A Városmajor utcai helytörténeti gyűjtemény helyiségei egyúttal képző- és iparművészeti kiállításoknak is helyet adtak, történeti és művészeti rendezvények, tárlatok váltották egymást. Mivel közös termeken kellett osztozniuk, egy idő után – a történelem iránt érdeklődők legnagyobb bánatára – a művészeti bemutatók háttérbe szorították a múltidéző válogatásokat.
A Hegyvidéki Önkormányzat 2004 végén felismerte a helyzet tarthatatlanságát, és a kerület gazdag múltjára tekintettel külön helytörténeti gyűjtemény kialakításáról határozott. A Beethoven utca 1/b-ben 2005. január 1-jén alakult meg önálló intézményként a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria, amelynek vezetésével Müllner Jenőt bízták meg, aki akkor már hosszú évek óta a Hegyvidék újság főszerkesztőjeként dolgozott.
A galéria változatlanul a Városmajor utca 16. alatti kiállítóhelyen működik, míg a Beethoven utcai székhelyen kapott helyet az időszaki helytörténeti kiállítás. Emellett – előzetes bejelentkezést követően – bárki helytörténeti kutatómunkát végezhet itt, a gyűjteményben kialakított helytörténeti-fővárostörténeti könyvtár dokumentumait használva. Müllner Jenő 2008-ban bekövetkező halálát követően a 2005 óta vele dolgozó Balázs Attila vette át az intézmény irányítását.
A helytörténeti gyűjtemény állománya folyamatosan bővül. Lakossági felajánlásként érkezett például a Szent János Kórház 1930-as évekbeli igazgatójának teljes sífelszerelése és a Széchenyi-hegyi golfpálya 20-as évekből származó fűnyírója. Olyan érdekes, értékes dokumentumok találhatók itt, mint például a gróf Semsey család levéltári iratainak egy része, vagy Barabás Miklós végrendelete. Több száz darabos kerületi témájú képeslapgyűjtemény is a kutatók rendelkezésére áll.
Az elmúlt évek során számos országos és fővárosi tudományos intézmény, múzeum fordult a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményhez együttműködésért, segítségért, a többi között a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Országos Levéltár és a Magyar Építészeti Múzeum. Az itt folyó szakmai munka elismerésének tekinthető az is, hogy évről évre több muzeológia szakos egyetemi hallgató tölti szakmai gyakorlatát a gyűjteményben. Az intézmény 2008-ban kapcsolódott olyan nagy, országos rendezvényekhez, mint a Múzeumok Majálisa, a Múzeumok Éjszakája vagy a Kulturális Örökség Napjai.
A munkatársak szilárdan hisznek abban, hogy egy jól kialakított, a nagyközönség elé színvonalas kiállításokkal lépő helytörténeti gyűjtemény képes erősíteni a kerületben élők lokálpatriotizmusát, szorosabbra fűzni a Hegyvidékhez való kötődést. A történészek, muzeológusok munkája mellett a lakosság, a hegyvidéki polgárok támogatására is szükség van, hiszen az ő visszaemlékezéseik, használati tárgyaik azok, amelyekből felépül és bemutathatóvá válik a XII. kerület történelme.
A negyvenedik évfordulót tudományos konferencia teszi emlékezetessé, amit a MOM Kulturális Központban rendeznek meg november 21-én 10 órától. Az eseményen különböző tudományterületek képviselői ismertetik a kerület múltját. Hantó Zsuzsa történész az 1950-es évekbeli kitelepítésekről beszél, Kratochwill Mimi művészettörténeti szempontból mutatja be a Hegyvidéket, Bíró Aurél levéltáros a tanácsköztársaság kerületi helyszíneit hozza közelebb a hallgatósághoz, Lengyel Zoltán pedig a helyi cserkészcsapatok múltjáról tart előadást. A konferencia mindenki számára, aki szeretne együtt ünnepelni a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteménnyel, ingyenesen látogatható. Negyveneves_a_Helytorteneti_Gyujtemeny1

ba.