Boldog_Apor_Vilmosra_emlekeztek

Boldog Apor Vilmosra emlékeztek

Tizenhat évvel ezelőtt avatta boldoggá Apor Vilmost II. János Pál pápa. Az évforduló alkalmából az Apor Vilmos Emlékbizottság és a Hegyvidéki Önkormányzat idén is ünnepi megemlékezést tartott az 1945-ben meggyilkoltvértanú püspök szobránál.
„Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent” – idézte a hegyi beszéd egyik legismertebb részletét az Apor Vilmos téren rendezett ünnepségen Hollai Antal. Az albertfalvai plébános, pápai káplán arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben a mondatban összesűrűsödik a szentek titka, életük valódi értéke. Hiszen Jézus az életnek azokat a pillanatait neveziboldognak, amelyek az üdvösség felé vezetnek, a lelki szegénység, azaz a lélek szabadsága pedig nem állít akadályokat ezen az úton.
A szentek mindnyájan boldogok, mert ezt az utat járják, miközben képesek arra, hogy az embert odafordítsák a másik ember felé. Nem magukért éltek, hanem Istenért, tetteikkel mindnyájunk emberségét gazdagították.
Az 1892. február 29-én Segesváron főnemesi családban született, korán árvaságra jutottApor Vilmos már gyermekkorában megtapasztalta a szolidaritás és a segítő szeretet erejét. 1915-ben szentelték pappá,26 évesen Gyulán plébánosi megbízást kapott.
Nagy tekintélyre tett szert, amikor többedmagával kieszközöltea román katonák által túszul ejtett gyulai polgárok szabadon bocsátását. 1941-ben szentelték győri püspökké, jelmondatában akkor így fogalmazott: „A kereszt erősíti a szelídeket, és szelídíti az erőset.” Első körlevelében arra biztatta a lelkipásztorokat, hogy ne csak a jókkal, hanem a bűnösökkel szemben is a szeretet erényét gyakorolják.Ugyanezt a gondolatot követi napjainkban Ferenc pápa, aki a megválasztása utáni napon pontosan ezekkel a szavakkal fordult a Santa Maria Maggiore-bazilikában gyóntató atyákhoz.
Apor Vilmos sokatdolgozott az ifjúság valláserkölcsi nevelése érdekében, egyebek közt népfőiskolát alapított. Szívügyének tekintette a szegények megsegítését, felemelte szavát az üldözöttek védelmében. Százakat fogadott be a Püspökvárba, és ellenállt, amikor részeg orosz katonák lányokat és asszonyokat akartak elhurcolni – ezt az eseményt jeleníti meg hegyvidéki szobra.
Az egyik katona először a mennyezetbe lőtt, majd a püspökre irányította fegyverét, akit egy golyó a fején, egy a kezén, egy a gyomrán ért. Ezt látva az oroszok elmenekültek, a nőknek így nem esett bántódásuk. Apor Vilmos nem sokkal később belehalt súlyos sebeibe.
Boldoggá avatását már 1946-ban kezdeményezték, ám a diktatúra közbeszólt. Végül II. János Pál pápa 1997. november 9-én, a lateráni bazilika felszentelésének ünnepén iktatta a boldogok sorába Apor Vilmost.
A megemlékezésenjelenlévők megkoszorúzták Apor Vilmos szobrát, a HegyvidékiÖnkormányzat nevében Fonti Krisztina helyezte el az emlékezés virágait a talapzaton. Az alpolgármester lapunknak elmondta, hogy az önkormányzat fontosnak tartja az értékek megőrzését és továbbörökítését. Ilyen Apor Vilmos életútja, tanúságtétele is, ami példaként szolgál mindenki számára. Az önkormányzat 1997-ben emelte az emlékművet, amelynek megrongálódott talapzatát még ebben az évben felújítják.

M.