Szigoru_de_humanus_keruleti_fellepes_hajlektalanugyben

Szigorú, de humánus kerületi fellépés hajléktalanügyben

Elfogadta a fővárosi közgyűlés azt a rendeletet, amely bizonyos közterületeken jogellenesnek minősíti az életvitelszerű ott tartózkodást. A Hegyvidéki Önkormányzat egyetért a szigorítással, ugyanakkor a szabályokat betartó, illetve a segítő szervezetekkel együttműködő hajléktalanokkal szemben minden esetben humánus megoldásra törekszik. Arra a napra, amikor a rendeletet elfogadta a fővárosi közgyűlés, a Hegyvidéki Önkormányzat közbiztonsági fórumot hívott össze, amelynek egyik fontos témája épp a hajléktalanok ügye volt.

A közterületek használatát szabályozó új fővárosi rendelet értelmében mostantól jogellenes az életvitelszerű tartózkodás a világörökségi területeken, a tömegközlekedési eszközök megállóiban, az állomásokon, utasvárókban, valamint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és a Népligetben. Kiterjed a tilalom további huszonkilenc kiemelt – ilyen a Déli pályaudvart az Alkotás utcával összekötő – aluljáróra és az ezek bejáratától számított ötven méteren belüli közterületekre, a köztemetőkre, játszóterekre, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, köznevelési, felsőoktatási intézmények ingatlanjaira, illetve százméteres körzetükre.

Szintén nem lehet életvitelszerűen használni a védett és kiemelten védett területeket, így a Budakeszi út–Árnyas út–Remete út–Zugligeti út–Béla király út–Csillagvölgyi út–Alkony út–Gereben utca–Normafa út–Eötvös út–Konkoly Thege Miklós út–Budapest közigazgatási határa által határolt részt, kivéve a Janka utca, a Mátyás király út (az Alkony úttól a Mátyás király út 10496/21 hrsz.-ú ingatlanig), a Pihenő út és a Szilassy út által határolt normafai közterületet.
Egyetért a szigorú fővárosi szabályozással a Hegyvidéki Önkormányzat – mondta el Kovács Lajos. Az alpolgármester úgy látja, hogy a hajléktalanság alapvetően szociális kérdés, ugyanakkor vannak népegészségügyi és kriminológiai vonatkozásai is, az utóbbiakkal kapcsolatban azonban nem lehet általánosítani. Éppen ezért az önkormányzat minden esetben az egyedi élethelyzeteket vizsgálja, és próbál segítséget nyújtani a rászorulóknak, hiszen abban mindenki egyetért, hogy nem jó az utcán élni – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a mindennapi szociális munka mellett az önkormányzat rendszeresen felméri a fedélnélküliek számát a kerületben.
A hajléktalansághoz kapcsolódó bűnözéssel szemben a rendőrség joga és feladata az erélyes fellépés, az önkormányzat ehhez a Hegyvidéki Közterület-felügyelet munkájával tud hozzájárulni.
– Nem célunk a büntetés, a bírságolás, azonban az a határozott álláspontunk, hogy a kerület közterein, az utcákon, parkokban, zöldterületeken rendnek és tisztaságnak kell lennie. Először mindenkinek segítő kezet nyújtunk, aki viszont ezt nem veszi igénybe, nem hajlandó együttműködni, szigorú fellépésre számíthat – nyomatékosította Kovács Lajos.
Ami a gyakorlati lépéseket illeti, ebbe a körbe tartozik a fokozatosság elvét betartva a közterületek ott lakásra alkalmatlanná tétele. Ennek eszközei a többi között a bokros részek ésszerű ritkítása, virágágyások létesítése, ami ráadásul a közterületek szépítéséhez is hozzájárul.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat bevonásával meghirdetett rehabilitációs program keretében lakhatást, munkához jutást vagy az ehhez szükséges eszközöket – ez akár a fogászati kezelést is jelentheti – támogatja az önkormányzat, lehetővé teszi, hogy a hajléktalan életmódon változtatni kívánók mellett állandó jelleggel legyenek képzett szociális munkások. Fontos ugyanis, hogy a fedélnélküliek ne érezzék magukat kirekesztettnek, mert ez kell ahhoz, hogy ismét a társadalom hasznos tagjaiként dolgozzanak, és így saját maguk oldják meg lakhatásukat.
Ehhez szükség van az elvesztett kapcsolati rendszerük visszaépítéséhez, ami a leghatékonyabban úgy érhető el, ha nemcsak eszközök, de emberek is állnak mögöttük. Az évente három és fél millió forintba kerülő rehabilitációs program tizenkét fővel indult, ebből ketten már önellátók lettek, hatan pedig jó úton haladnak a hajléktalanságból kivezető úton, és mindössze négyen estek ki a rendszerből.
A rendőrség mellett a Hegyvidéki Közterület-felügyelet feladata a hajléktalanokkal, valamint a közterület-használattal kapcsolatos szabályok betartásának ellenőrzése, illetve szükség esetén szankcionálása. Dávid Gábor tájékoztatása szerint a most elfogadott és már hatályba is lépett fővárosi rendelet értelmében a nevesített területeken életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokat először felszólítják a jogkövető magatartásra, ha ennek második alkalommal sem tesznek eleget, a közterület-felügyelet köteles feljelentést tenni.
Az ügyben helyszínen készített hiteles fényképfelvételek és az ellenőrzés során felvett személyi adatok alapján az illetékes kormányhivatal jár el, a rendelet megszegése közmunkával sújtható. Amennyiben a hat hónapon belül kirótt két közmunka-kötelezettséget nem teljesítik, a büntetés elzárásra váltható.
Némileg más a helyzet a köztisztasági szabálysértés, valamint a közterületi italozás esetén, ezekért ugyanis ötezertől ötvenezer forintig terjedő bírság jár. Harminc napon belül lehet a kirótt bírságot befizetni, ezt követően a kötelezettnek három napja van, hogy megjelenjen a lakhelye vagy az elkövetés helye szerinti foglalkoztatási központban. Ha ez nem történik meg, a bíróság a fizetendő összeg arányában – egy nap ötezer forintot ér – elzárást rendelhet el.
A nyilvántartott hegyvidéki hajléktalanok mellett nehéz felbecsülni, kik még az igazi fedélnélküliek, hiszen – mint Morva Emília, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közép-magyarországi régióvezetője elmondta – nagyon sokan húzzák meg magukat elhagyott hétvégi házakban, vagy a parkerdőben összetákolt kalyibákban.
– Azokról, akik illegálisan, életvitelszerűen laknak ilyen kis házakban, nem tudhatjuk biztosan, hogy hajléktalanok-e, mert többnyire átlag szegény emberek benyomását keltik. Mindenesetre nekik is igyekszünk minden lehető segítséget megadni, például abban, hogy a lakhelyüket alkalmassá tegyék az átteleléshez. Az erdőben élők a háborítatlan lakhatásukért cserébe még segítenek is a Pilisi Parkerdőnek, mert azonnal jelzik, ha illegális favágást észlelnek.
– Tavaly elkezdtünk egy modellprogramot, ennek révén egyéni szociális diagnózist állítunk fel minden fedél nélkül élő emberről. Erre azért van szükség, hogy az egyes embereknek egyéni szükségleteik szerint tudjunk segíteni, azaz nem általános megoldásokat alkalmazunk. Csak így tudhatjuk meg, kinek milyen beavatkozásra van szüksége, akár gyógyszerellátásban, akár más krízishelyzetben.
– A közelgő tél mindig a hajléktalanokra irányítja a figyelmet, nálunk azonban szerencsére nincs szükség ad hoc megoldásokra – tette hozzá Morva Emília. – Éjszakai szállásainkon, nappali melegedőinkben jut hely minden rászorulónak. A Feszty utcai melegedő a legnépszerűbb, mert központi helyen van, de emellett is több szálláshely várja a hajlék nélkül élőket. Egy biztos: a főváros egész területén van annyi férőhely, hogy aki be akar húzódni a hideg elől, megteheti… Hogy mit tegyünk, ha utcán fekvő hajléktalant látunk? – kérdez vissza. – Hívjuk a menhely diszpécseres számát: 338-4186, vagy az ugyancsak mindig elérhető mobilszámot: 30/572-8164. A négy utcai és az intézményeinkben dolgozó többi szociális munkásunk gyors és szakszerű segítséget tud nyújtani.

mm–li