Egeszsegiskola_az_idoskori_problemakrol

Egészségiskola az időskori problémákról

Egészségségmegőrzési céllal új, időseknek szóló programsorozatot indított a Kulturális Szalon. Első alkalommal a gerinc problémáiról, valamint a csontritkulásról hallgathattak meg előadást az érdeklődők.

Minden hónap harmadik szerdáján egészségügyi előadásokat hallgathatnak meg a vendégek a hegyvidéki Kulturális Szalonban. A meghívott szakorvosok tipikus időskori problémákról, valamint azok megelőzésének lehetőségeiről beszélnek.
„Azoknak az idős embereknek akarunk hasznos információkat nyújtani, akik a mozgás segítségével szeretnének aktívak maradni” – emelte ki Menyhárt Éva, a Kulturális Szalon vezetője. A házigazda arra hívta fel a figyelmet, hogy a Hegyvidéken élőkre, köztük a programjaikat rendszeresen látogatókra különösen jellemző az egészségtudatos életmód. Ezt tükrözi, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a szalonban indított ingyenes vagy térítés ellenében igénybe vehető foglalkozások – a nyugdíjas, a meridián, az intim, a „nagyi-”, a gerinc- és az alakformáló női torna, valamint a Hatha-jóga és a táncórák – iránt.
Az új, Idősek Egészség Iskolája elnevezésű előadás-sorozat az Országos Gerincgyógyászati Központ és a Budai Egészségközpont közreműködésével, a Hegyvidéki Önkormányzat támogatásával valósul meg. Az első, októberi előadáson dr. Ferenc Mária, a gerincgyógyászati központ reumatológus szakorvosa mutatta be az időskori gerincproblémák okait, valamint a tünetek enyhítésének lehetőségeit.
A gerinc elöregedése, a porckorongok kopása általában már 35 éves kortól megkezdődik. Az időskori gerincproblémák hátterében a gerinc valamennyi alkotóelemét érintő öregedő-korosodó elváltozás áll, ami érinti a porckorongot, a csigolyákat összekötő kisízületeket, szalagokat, izmokat és a csigolyákat is.
A komplex folyamatnak része korunk népbetegsége, az oszteoporózis, azaz a csontritkulás, amelynek kialakulását számos rizikótényező segíti elő. Ilyen a dohányzás, a mértéktelen kávézás, a jelentős és tartós mennyiségű alkohol fogyasztása, a mozgásszegény életmód, a sovány testalkat, a tartós szteroidterápia, továbbá az elégtelen kalcium- és D-vitamin-bevitel. Ezek a kockázati tényezők mind az elsődleges, azaz a posztmenopauzás, öregkori, mind pedig a másodlagos, tehát a sokízületi gyulladás, a máj-, vesebetegségek, endokrin kórképek és az inaktivitás okozta csontritkulást felgyorsítják.
A csontritkulás-terápiák fontos eleme az aktív D-vitamin és a kalcium pótlása, a csontritkulás elleni gyógyszerkészítmények alkalmazása, szükség esetén a gyógyszeres fájdalomcsillapítás, a fizio-, a mozgásterápia és a különböző segédeszközök (bot, járókeret, fűző, gerinctámasz) használata. Rendkívül fontos a rendszeres torna, úszás, a szabad levegőn történő séta, kocogás, a kalcium- és D-vitamin-tartalmú étrend, a gerinc kímélése, az idősekre leselkedő egyik legkomolyabb veszélyforrás, az esés elkerülése, továbbá a csontsűrűség és a D-vitamin-szint rendszeres ellenőrzése.
A csontsűrűségmérés technikája kapcsán dr. Takács Ildikó, a Budai Egészségközpont radiológus szakorvosa lapunknak elmondta: a vizsgálat – melynek során a csonttömeg és az ásványianyag-tartalom mérése történik általában a csípőcsonton, az ágyéki gerincen és az alkaron – teljesen fájdalommentes, a méréshez röntgensugarat használnak. A radiológus hangsúlyozta, hogy a sugárdózis rendkívül alacsony mértékű, nagyjából egytizede a hagyományos röntgenfelvételnél kapott adagnak.
A Budai Egészségközpont vizsgálatain elvégzik a nemzetközi gyakorlatban elterjedt, de Magyarországon még kevés helyen alkalmazott, az Egészségügyi Világszervezet által kontrollált töréskockázat-számítást is. A mérés során a kapott denzitást, azaz a csontsűrűségértéket összehasonlítják az azonos nemű fiatal egyének átlagos csúcscsontsűrűségével, és az attól való eltérést szórásegységben (SD) határozzák meg, amit T score-nak neveznek.
A szervezet D-vitamin-szintjét vérvételes laborvizsgálattal lehet megállapítani. Takács Ildikó kiemelte, hogy ennek a vitaminnak óriási a jelentősége a csontanyagcserében, ezáltal pedig az oszteoporózisban és a kórképpel együtt járó csonttörések megelőzésében. Hiánya esetén egyebek között megnő a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázata.
A D-vitamin hiánya – ami egyes felmérések szerint a populáció mintegy 90%-át érinti – leginkább a téli hónapokban jelentkezik, amikor kevés időt töltünk napon, kevesebbet mozgunk a szabad levegőn. A megfelelő vitaminszint eléréséhez leginkább napfényre és D-vitamin-dús táplálékokra (például tejtermékekre, tojásra, halfélékre, vörös húsokra), valamint a kezelőorvos tanácsa alapján megfelelő vitaminkészítmények adagolására van szükség.

(k.)