Nyilt_nap_a_CERN_kozpontban

Nyílt nap a csillebérci adatközpontban

Szeptember utolsó hétvégéjén, a Kutatók Éjszakája programsorozathoz kapcsolódva, megnyílt az érdeklődők előtt a Wigner Adatközpont, amely a CERN svájci részecskegyorsítójában keletkező hatalmas mennyiségű adat feldolgozását végzi néhány hónappal ezelőtti átadása óta. A Nagy Hadronütköztetőben zajló munkákról az ott dolgozó magyar fizikusok, mérnökök meséltek a látogatóknak.

„Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN nem véletlenül választotta Magyarországot, az MTA csillebérci kutatóbázisát adatközpontjának helyszínéül” – jelentette ki Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára a kutatóhelyen első alkalommal megrendezett nyílt nap megnyitóján. Mint mondta, a CERN döntésében szerepet játszott az a hihetetlen tudásmennyiség, ami felhalmozódott a korábbi KFKI-ban, majd annak utódintézményeiben. A hely kiváló adottságai, a nyugodt, biztonságos és könnyen elérhető terület szintén sokat nyomot a latban, és ugyanígy fontos volt a Hegyvidéki Önkormányzat pozitív hozzáállása, aminek köszönhetően rekordgyorsasággal valósulhatott meg a beruházás.
„Nagy dolog, hogy a világ legnagyobb részecskekutató intézményének adatközpontja a Hegyvidéken működik” – hangsúlyozta köszöntőjében Pokorni Zoltán. A polgármester szerint jó és hasznos, hogy a nyílt napon találkozni lehet azokkal a szakemberekkel, akik meg tudják tölteni tartalommal a puszta adatokat, akik révén megérthetjük az intézetben zajló munka értelmét.
Az érdeklődőket többek között Lévai Péter, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont vezetője kalauzolta körbe az év többi részén egyébként nem látogatható, szigorúan őrzött adatközpont épületében. A szakember elmondta, hogy a biztonságos működést mintegy 30 ezer szenzor felügyeli, ezek az ajtónyitásoktól a hűtővíz hőmérsékletén át az áramfogyasztásig gyakorlatilag mindent érzékelnek. Amennyiben tűz ütne ki valamelyik gépteremben, speciális módszerrel kell eloltani a lángokat: mivel vizet nem használhatnak – mert tönkretehetné a 60-70 milliárd forint összértékű számítógépparkot –, ezért szükség esetén nitrogéngázzal töltik meg a termeket, ami kiszorítja a levegőből a tüzet tápláló oxigént.
A főigazgató arról is beszélt, hogy négy egymástól független géptermet alakítottak ki, ha az egyiket le kell állítani, a másik három attól még zavartalanul üzemelhet tovább. Az 1 MW-os informatikai teljesítményű egységekben száz-száz adattároló szekrény fér el, szekrényenként 1 petabájt információ tárolható. A CERN-ben az elmúlt két évben 25 petabájt információ gyűlt össze, a Földön pedig jelenleg mintegy kétezer petabájtnyi tudományos információt tartanak nyilván, ami a becslések szerint tíz éven belül negyvenezer petabájtnyira nőhet; ezek tárolása, feldolgozása vár az adatközpontokra.
A CERN-ben zajló kutatásokkal a KFKI sporttelepén rendezett kiállításon ismerkedhetett meg a közönség. A szervezők fotókkal, leírásokkal, valamint a részecskefizikai detektorok megfogható-megnézegethető egységeivel illusztrálták a legfontosabb kísérleteket. Az alacsony- és nagyenergiás kutatások megértéséhez a jelen lévő fizikusok, mérnökök, a CERN tudósai, a speciális vizsgálati eszközök fejlesztői nyújtottak segítséget.

z.

Virtuális séta a részecskegyorsítóban

A Wigner Adatközponttal egy időben tartotta meg nyílt napját Genf melletti központjában a CERN is, mintegy húszezren juthattak le a világ legnagyobb, 27 kilométeres, föld alatti részecskegyorsítójába, a Nagy Hadronütköztetőbe. Akinek erre nem volt lehetősége, a Google népszerű, ingyenes térképszolgáltatása, a Street View segítségével körbenézhet a helyszínen, virtuálisan bejárhatja a vezérlőtermeket, a laboratóriumokat és az alagutakat.