Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Passzivhazak_egyre_aktivabban

Passzívházak, egyre aktívabban

Egyre divatosabb kifejezés manapság a passzívház. A kiállítások, építészeti konferenciák szinte másról sem szólnak, a sajtó is mind többet foglalkozik a kérdéssel, és végre itt, a Hegyvidéken is felépült az első ilyen épület.

Szinte mindennap hallunk a klímaváltozásról, valamint annak hatásairól, ám a valódi okokról keveset tudunk. Mellbevágó adat, hogy Európában az összes energiafelhasználásunk, így a szén-dioxid-kibocsátásunk több mint ötven százaléka a házaink fűtésére, hűtésére megy el.
A szigeteletlen falak és hőhidas födémek, a rosszul záródó ajtók és ablakok csak úgy ontják a meleget az utcára, amit többnyire rossz hatásfokkal dolgozó, gázt égető berendezésekkel próbálunk meg pótolni. Az emberek többsége tájékozatlan, nem tud arról, hogy megfelelő felújítással, vagy passzívház építésével a rezsiköltséget akár nullára lehet csökkenteni.
Az első passzívházat 1991-ben építették meg a németországi Darmstadt-Kranichsteinben, és a munkálatokat tudományos szemmel is végigkísérték. Beigazolódott, hogy a fűtés nélküli lakás ötlete megvalósítható. Azóta villámgyorsan terjednek az ilyen házak: csak Németországban 2002 szeptemberéig mintegy 3500 lakás épült a szabványnak megfelelően, 2012-ig pedig mintegy 7000 – azaz tíz év alatt közel százszázalékos volt a növekedés. Ezek az épületek évente 175 millió euró energiaköltséget és 200 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást takarítanak meg Európa-szerte.
Magyarországon még hatalmas a lemaradás: mindössze 11, a darmstadti Passivhaus Institut által minősített passzívház épült fel eddig, és mintegy 40-50 olyan, amelyre a tulajdonosok nem kérték a minősítést, de a számítások alapján megfelel a szigorú kritériumoknak.
„Egy átlagos, száz négyzetméter alapterületű családi háznál a fűtési és a melegvíz-költségek havi ötven-hatvanezer forintra rúgnak. Egy ugyanakkora, közel nulla energiaigényű épületnél ezek a költségek fedezhetők havi öt-tízezer forintból – vázolja a nem elhanyagolható különbséget dr. Feiler József, a Magyar Passzívház Szövetség elnöke. – Az energetikai szabályozás drasztikusan és ugrásszerűen szigorodik majd. Az épületek értékét egyre jobban azok energetikai szintje befolyásolja, így a meglévő épületállomány ára nem várt módon csökkenni fog. A MAPASZ eddig csak az építőiparban és tervezésben érdekelt személyeket, vállalatokat tömörítette, a közeljövőben ezt bővíteni szeretné, és nyitni az energiahatékony építési módot alkalmazók, passzívházak iránt érdeklődők irányába is.”
Örömteli hír, hogy végre a Hegyvidéken is épül az első passzívház. Ennek legnagyobb érdekessége, hogy az iker családi ház egyik fele „hagyományos”, míg a másik fele passzívház. Már a látványa is különleges, hiszen az egyik házfél B30-as téglából, míg a passzív épületrész negyven centiméter vastag, vasbetonnal kitöltött polisztirol zsaluelemekből épül.
„Fontos volt, hogy a passzívházként megépülő házfél teljesen déli tájolású legyen, hogy a nap energiáját a lehető legnagyobb mértékben hasznosíthassuk – mondja Fazekas Ferenc, a generálkivitelező Star Builder Kft. ügyvezetője, MAPASZ-tag. – Négyzetméterre visszaosztva lehet majd monitorozni, milyen energiafelhasználása volt a két lakásnak, de hőkamerás felvételeket is tervezünk készíteni, valamint a passzívházfélben ellenőrizzük, tökéletes-e az épület légzárása.”
De hol és hogyan találkozhatunk passzívházakkal? 2013 és 2014 novemberében Magyarországon is lehetőség nyílik arra, hogy az érdeklődők jobban megismerjék a „közel nulla energiaigényű” épületeket.
A Green Dependent Intézet kilenc másik országgal (Belgiummal, Németországgal, Svédországgal, Franciaországgal, Ausztriával, Máltával, Lengyelországgal, Szlovéniával és Írországgal) közösen tavaly csatlakozott egy európai szintű rendezvénysorozathoz, a Hatékony Ház Nyílt Napokhoz. A projekt célja, hogy a látogatók hatvan százalékát rávegye a bemutatott jó gyakorlatok alkalmazására.
Az idén mintegy harminc, 2014-ben körülbelül hatvan hatékony, azaz „közel nulla energiaigényű” lakó- és középületet tesznek látogathatóvá Magyarországon, hogy az érdeklődők személyesen meggyőződhessenek az ilyen épületek tulajdonságairól, helyben kérdezhessenek a tervezőktől, építőktől és tulajdonosoktól az építés, felújítás tapasztalatairól és a passzívházban töltött mindennapokról. A nyílt napokról több információt a www.hatekonyhaz.hu weboldalon olvashatnak.

Nyirő Norbert