„A golf alkalmas arra, hogy tömegsport legyen”

Mi volt az oka, hogy a golf sokáig tiltott sportnak számított itthon?

– A második világháború előtt, különösen a húszas és a harmincas években Magyarország meghatározó szerepet játszott az európai golféletben. Számos kiváló pályával büszkélkedhettünk, köztük volt az 1912-ben épült és 1929-ben tizennyolc szakaszosra bővített Széchenyi-hegyi, amelyik a maga korában a világ egyik legjobb és legszebb pályájának számított. Sajnos, az ötvenes évek elején politikai okokból a golf bekerült a tiltott sportágak közé, ez pedig azzal járt, hogy megszűnt az infrastruktúra, gyakorlatilag nem volt hol játszani. Ez az áldatlan állapot 1979-ig tartott, ekkor Kisorosziban, a Kék Duna TSZ sportszakosztályán belül éledt újra a háború utáni magyar golfsport, amiben úttörő szerepet játszott a családom. Büszke vagyok, hogy ott lehettem a kezdetekkor, ez az esemény életem meghatározó része, ekkor indult el a golfpályafutásom.

Ön volt az első profi magyar golfjátékos, valamint edző. Hogyan sikerült ezt elérnie?

– Legjobb játékosként a nyolcvanas évek második felében már oktattam Kisorosziban. 1989-ben lettem Németországban profi golfozó, golfdiplomát szereztem a Müncheni Sportegyetem és a PGA of Germany közös képzési rendszerében. Számos profi versenyt megnyertem 1995-ig, ekkor azonban súlyos sportbalesetet szenvedtem. Ezt követően oktatással és menedzseléssel foglalkoztam Németországban, majd 2000-ben végleg hazajöttem. Úgy gondoltam, itthon kamatoztatom a külföldön megszerzett tudásomat, szakmai tapasztalataimat. Életre hívtam, 2001 es 2006 között pedig szövetségi kapitányként irányítottam a magyar válogatottat. Időközben megalapítottam a Profi Magyar Golfegyesületet, aminek köszönhetően elindulhatott az oktatóképzés. Ebben rengeteg segítséget kaptam az egykori kiváló távolugrótól, Szalma Lászlótól. Közös munkánk eredményeként a Testnevelési Egyetem és a Profi Magyar Golfegyesület együttes képzésében tanulóink a magyar állam és a PGA of Europe által elismert végzettséget kapnak.

Oktatók tekintetében tehát jól állunk, de mi a helyzet a pályákkal?

– Az utóbbi években sorra épülnek a pályák, ezek közül néhányat én terveztem. Ilyen például a Pólus Palace és a teljesen átépített kisoroszi pálya, ez utóbbi különösen közel áll a szívemhez. Létesítmények terén nincs okunk a panaszra, az ellátottság, azt hiszem, megfelelő. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a közhiedelemmel ellentétben a golf ma már egyáltalán nem mondható drága időtöltésnek, hiszen sok más sportot lehetne felsorolni, ami nagyobb anyagi ráfordítást igényel, mégis tömegeket mozgat meg.

Ezek szerint a közeljövő legnagyobb kihívása, hogy tömegsporttá váljék a golf?

– A golf valóban alkalmas arra, hogy tömegsport legyen. Éppen ezért célkitűzés, hogy minél előbb legyen itthon legalább tízezer játékos, ami a tapasztalatok szerint beindítja a lavinát. Ez egyáltalán nem lehetetlen, hiszen Dániában, Hollandiában a golf a mindennapok része. Arrafelé megszokott látvány, hogy az emberek szabadidejükben felülnek a biciklijükre, és elkerekeznek a közeli golfpályára néhány órát játszani.

Hogyan lehet ezt itthon is elérni?

– Példamutatással, fegyelmezettséggel, a sport iránti elkötelezettség, a tisztelet nélkülözhetetlen elemeivel, valamint az iskolai golf elindításával. Ami az anyagiakat illeti, a Magyar Golf Szövetség stabil támogatást nyújt a juniorválogatottnak. Szükségünk van olyan sikeres sportolókra, mint a tizenhat esztendős Rózsa Csilla, aki alig öt éve kezdett el golfozni, de már komoly hazai és nemzetközi sikereket ért el. Mivel a golf olimpiai sportággá nőtte ki magát, fontos, hogy hazánkban is elterjedjen, ezért is szorgalmazzuk az iskolai oktatás beindítását.

Ha néhány mondatban ajánlania kellene, mit mondana, miért jó golfozni?

– A golf legnagyobb erénye, hogy szabad levegőn, gyönyörű környezetben sportolhatunk. Mindenki megéli az aktív pihenést, miközben akár tíz kilométert is gyalogol, amíg sikerül teljesítenie a pályát. Egy svéd kimutatás szerint a golfozók átlagosan elérhető életkora ezzel bővül. Ráadásul a golfklub a társasági élet egyik fontos színtere, rengeteg ismeretségre, barátságra lehet szert tenni. De a legértékesebb mégis maga az érzés, amikor az ember végre úgy üti el a labdát, ahogyan elképzelte. Ez a golf igazi varázsa.

Milyen a viszonya a Hegyvidékkel?

– A kerület nagyon fontos számomra, Budapest legszebb része gyönyörű hegyeivel, erdőivel, csodálatos panorámájával. Itt születtem, édesanyám és édesapám negyvenhat éve kerületi lakosok, hosszabb külföldi tartózkodásaimat követően ma is ide térek haza.

Korábban kapott már kitüntetést, elismerést?

– Sosem azért tettem valamit, hogy elismerésben részesüljek, csupán életelemem a golf szenvedélye, mindig szívből cselekedtem. Békés, nyugodt gyarapodást és karriert hagytam magam mögött Németországban, hogy itthon úttörő munkába kezdjek. Rengeteg kemény falba ütköztem, rögös volt az út, komoly áldozatok, lemondások árán, ugyanakkor számos örömteli pillanattal gazdagodva jutottam el idáig. Örülök, hogy nemes állami kitüntetéssel ismerik el a munkám, ami egyben igazolása annak a tevékenységnek is, amit családom a magyar golfsport érdekében végzett az évek során.

Knp.