Szazeves_a_magyar_siszovetseg2

Százéves a hazai síszövetség

A Gesztenyés kertben megrendezett nagyszabású, a sportágat népszerűsítő családi programmal ünnepelte centenáriumát a Magyar Sí Szövetség. A századik születésnap a bajnokok köszöntésére is alkalmat adott.

Barlangi rajzok és más régészeti emlékek bizonyítják, hogy a sízést már sok ezer éve ismeri az emberiség. Eleinte növényi vesszőkből, állati csontokból készült, ellipszis vagy kör alakú talpakat használtak, ami megkönnyítette a közlekedést a havas hegyoldalakon. Ebből alakult ki az egyre gyorsabb haladásra alkalmas ősi síléc, amely évszázadok során nyerte el a mai alakját.
A korai időkben ezt elsősorban a lappok, a norvégok és a finnek használták – a sízésről a Kalevalában is szó esik –, számukra ugyanis a havon járás létkérdés volt. 1199-ben a finnekre támadó dán király seregeit sílécen verték vissza. Az északi népek síversenyeket is szerveztek, 1555-ben Olaus Magnus részletesen beszámol a téli mulatozásokról. A sízés tömeges elterjedése a XIX. század közepére tehető, 1877-ben ugyanis Norvégiában megalakult az első síklub, amelyet újabbak és újabbak követtek.
Magyarországon a sportszerű sízés kezdetét 1892. december 4-re tehetjük. Ezen a napon Bély Mihály és Demény Károly először a Vérmezőn tartott bemutatót, majd az érdeklődők hadával kísérve felgyalogoltak a Kissvábhegyre. Innen a fogaskerekű-oldali lejtőn sikeresen lecsúsztak a városba.
A síelés azonban már ezt megelőzően ismert volt Magyarországon, a sportágról ugyanis számos újságcikk és tanulmány jelent meg. 1895-től aztán a Sas-hegy oldalában – ismét egy hegyvidéki helyszín! – már rendszeresen lehetett síugrókat látni, egy évvel később, februárban pedig Szabadka és Újvidék között 103 kilométeres távon rendeztek versenyt.Szazeves_a_magyar_siszovetseg3
1908-ban megalakult a Magyar Sí Klub, amely a Magyar Turista Egyesülettel közösen 1909-ben megrendezte az első síugróversenyt a Normafánál. Az első hivatalos síbajnokságnak 1911-ben Tátraszéplak adott otthont, a Magyar Sí Szövetséget 1913. július 15-én, azaz száz esztendeje alapították meg.
Az eltelt évszázadot elevenítette fel a Gesztenyés kertben megrendezett kétnapos centenáriumi ünnepség, amelyen a családi programok mellett – az érdeklődők egyebek közt kipróbálhatták a sílövészetet, a sírollert, minisáncon a síugrást és a műanyag pályás alpesi síelést is – egykori és mai versenyzők, bajnokok és sportvezetők emlékeztek a magyar sísport legszebb pillanataira. A jubileumra összeállított tablókiállítás a magyar sítörténelem legfontosabb eseményeit dolgozta fel.
A legendák köszöntésén a 135 magyar bajnokból 70 vett részt, őket a hegyvidéki születésű Schäffer János egykori sífutó és főtitkár, valamint Kapitány Ildikó, a szövetség jelenlegi főtitkára és Gótzy Antal alelnök üdvözölte. Az ünnepeltek között volt a síugrásban és északi összetettben összesen tíz bajnoki címet szerző zugligeti Csávás László és István, a Svábhegyen élő sokszoros bajnok Gótzy Antal, a nyolcszoros első Gazdig Gyula, az északi számokban és biatlonban maradandót alkotó Tagscherer Imre és Zoltán, a szintén sokszoros magyar bajnok Pajor István, továbbá Pázmány Szabolcs sífutó, Rieth József lesikló, Kővári Károly és lánya, a tizenötszörös bajnok Enikő, valamint Zámbó Antal síugró – hogy csak néhány hegyvidéki illetőségű sportembert említsünk.Szazeves_a_magyar_siszovetseg1
Személyesen fogadta a gratulációkat a szintén a XII. kerületben élő Kővári Károlyné, aki egymaga több mint száz egyéni és csapatbajnoki címmel büszkélkedhet. Ezzel a teljesítményével az egyetemes magyar sporttörténet egyik legeredményesebb versenyzője.

(em)