Szepulo_es_pusztulo_epiteszeti_ertekek1

Szépülő és pusztuló építészeti értékek

A kerület, a főváros, illetve az állam a védetté nyilvánítás eszközével értékes hegyvidéki épületek százait igyekszik megőrizni az utókornak, ám nyilvánvaló, hogy a jogi védelem csak akkor lehet eredményes, ha az értékmegőrzést a tulajdonosok is fontosnak tartják. Dr. Somogyi Botond főépítész segítségével a példaértékű felújítások mellett az elrettentő eseteket is szemügyre vettük.

A műemlékek listáján közel hetven hegyvidéki épület található, a főváros nyilvántartásában mintegy ötven ház, illetve három épületegyüttes (a János kórház tömbjei, a Medgyaszay-házak, valamint a bírák és ügyészek telepe) szerepel, a kerület pedig több mint kétszáz lakó- és középületet véd rendeletével. A védelem révén fokozottabb figyelmet kapnak az építészeti értékek, amelyeknél bármilyen átalakítás vagy rekonstrukció törvényesen csak szigorú hatósági felügyelet mellett valósulhat meg.
Mindezzel együtt az értékmegőrzés szempontjából a legfontosabb kérdés mégis az, hogy a tulajdonos a magáénak érzi-e különleges ingatlanját, szeretné-e azt eredeti állapotában megőrizni, vagy épp ellenkezőleg, esetleg abban érdekelt, hogy az ódon falak minél hamarabb leomoljanak, a régi épület menthetetlenül elpusztuljon, és a helyén egy új, olcsóbban kivitelezhető, nagyobb hasznot termelő ház épüljön.
Dr. Somogyi Botond, a kerület főépítésze szerint számos jó példát lehet látni a védett házak igényes felújítására, ami nem kis áldozatot követel a tulajdonosoktól, hiszen egy régi épület helyreállítása nemcsak anyagi szempontból jelent komoly terhet, hanem sok idő, energia is szükséges hozzá, az eredeti tervek felkutatásától kezdve a munkálatok engedélyeztetésén át a kivitelezés körültekintő megszervezéséig. A főépítész az elmúlt években megkezdett példaértékű felújítások kapcsán egy családi házas és egy társasházi példát is említett: előbbi a Normafa út 17/b, utóbbi a Kalóz út 12. alatt található. Mindkét helyileg védett épület a tulajdonosok jelentős hozzájárulásával, valamint az önkormányzat értékvédelmi támogatásával nyerte vissza eredeti szépségét.
A Normafa és a Kalóz úti épületek tulajdonosai megerősítették a főépítész által elmondottakat, valóban komoly terhet jelent egy több mint százéves épület helyreállítása, ám azt is hozzátették: vállalják a többletterheket, mert ragaszkodnak ahhoz a pótolhatatlan értékhez, amelyben élnek.
Dr. Somogyvári Denise, az 1889-ben nyaralónak épült, Normafa úti családi ház tulajdonosa elmesélte, hogy születése, 1953 óta él ezen a helyen. A ház elkerülte az államosítást, ezért sikerült viszonylag jó állapotban megőrizni, ezzel együtt is a 2000-es évekre már szükségessé vált a felújítása. A külső-belső rekonstrukció 2010-ben kezdődött el, újjászülettek az eredeti, kovácsoltvas rácsok, díszítőszobrok, illetve – az önkormányzat hárommillió forintos támogatásával – a fából készített ornamentikus csúcsdíszt is újrafaragták egy somlóvásárhelyi restaurátor közreműködésével.
„Teljesen megújult a ház, már csak a kert és a kerítés rendbetétele van hátra. Jó látni, hogy az emberek időnként megállnak az utcán, és nézegetik, fotózzák a megszépült épületet” – büszkélkedett Somogyvári Denise.
A Kalóz úti, 1892-ben épült háromlakásos társasház felújítása négy évvel ezelőtt kezdődött el. A közös képviselő, egyben tulajdonostárs, Pál Árpád felidézte, hogy a házat egykor nyaralónak és tervezőműhelynek alakította ki magának Kovács Ferenc építőmester. Később Horthy Miklós kormányzó lánya, Paulette költözött ide, mert tüdőbetegként szüksége volt a jó levegőre. A háború után a villát több lakásra osztották fel, illetve az ostrom során ledőlt torony helyére egy puritán, kúp alakú tetőt emeltek.
„A torony volt a ház jellegzetessége, ezért azt a kerületi tervtanács javaslatára újraépíttettük” – tért rá a rekonstrukció egyik fontos elemére a közös képviselő. Hangsúlyozta, hogy a már évtizedek óta itt élő tulajdonostársakkal egyetértésben vágtak bele az eredeti tervekhez igazodó, költséges munkába, amihez 2010-ben az önkormányzat is hozzájárult másfél millió forinttal. „Örülünk, hogy a toronyépítéssel együtt végre befejeződött a homlokzat helyreállítása” – mondta a lakók nevében Pál Árpád, aki sajnálattal tapasztalja, hogy a környékükön sok szép villaépület évtizedek óta hiába vár felújításra.
A védett, ám pusztuló hegyvidéki épületeket a főépítész is ismeri. Somogyi Botond szomorú példaként hozta fel a helyi védelem alatt álló, Menyét út 9. alatti, 1930-ban épült, Bolgár Arnold tervezte romos villát, valamint az Istenhegyi út 8.-ban lévő, sokáig óvodaként működő, ám régóta üresen pusztuló, 1924-ben Györgyi Dénes tervei szerint kialakított neobarokk műemlék épületet.
Szomorú képet mutat a Diana utca 17/a-ban található műemlék, az 1844 körül épült Karczag-villa is. A Hild József által tervezett épület 2004-ig a magyar állam tulajdonában volt, később egy kft., majd egy magánszemély birtokába került. A tulajdonos öt évvel ezelőtt engedélyt kért a villa melléképületének bontására, amit azonban az örökségvédelmi hivatal első és másodfokon is elutasított.Szepulo_es_pusztulo_epiteszeti_ertekek2A főépítész kiemelte, hogy az új építési törvény és a végrehajtására született rendeletek az eddigieknél több jogosítványt helyeztek a település, valamint a polgármester kezébe azzal, hogy a településkép védelme érdekében alkalmazhatják a településképi kötelezési eljárást. Ennek keretében ismételhető pénzbírsággal sújthatják azokat, akik a közösség, a települések értékeit, érdekeit semmibe véve gondatlanok, vagy önös érdekből pusztulni hagyják az épületeket.

kd.