Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Az_erelmeszesedes_okai_es_megelozese

Az érelmeszesedés okai és megelőzése

A szív- és érrendszeri megbetegedések a modern világban mindenhol vezetik a halálozási statisztikákat. Gyakori az érelmeszesedés, ami infarktushoz és agyvérzéshez is vezethet – derült ki az Idősek Egészség Iskolája áprilisi előadásán, amelyen dr. Fehér Anna, a Budai Egészségközpont belgyógyász-kardiológusa a betegség megelőzésének lehetőségeiről is beszélt.

Az érrendszer feladata, hogy oxigénben és tápanyagban gazdag vérrel lássa el a szerveket. Gyermekkorban az ér fala rugalmas, és könnyedén eleget tesz feladatainak, az évek múlásával azonban fokozatosan veszít ebből a tulajdonságából, igaz, egyénenként változó gyorsasággal és mértékkel – hívta fel a figyelmet a Böszörményi úti Kulturális Szalonban megtartott Idősek Egészség Iskolája legutóbbi előadásán dr. Fehér Anna. A Budai Egészségközpont belgyógyász-kardiológusa elmondta, az érelmeszesedés egyik legfontosabb kockázati tényezője a magas vérnyomás. A normálisnak tekintett 140/90 higanymilliméter feletti érték károsítja az erek belhártyáját, ennek köszönhetően a lipidek, majd a meszes anyagok bejutnak az érfalba. Így alakulnak ki a plakkok, amelyek fokozatosan szűkítik az ér belső átmérőjét, elzáródás esetén stroke-ot vagy infarktust okozva.
A rizikófaktor férfiaknál 55, míg a nőknél 65 év felett határozható meg. Megfelelő ösztrogénszint mellett a nők védettek a különböző érbetegségekkel szemben, a klimax jelentkezése után azonban nagyobb veszélynek vannak kitéve. Ebben egyebek közt annak is szerepe van, hogy tüneteik kevésbé típusosak, ráadásul a korábbi biztonságérzet miatt az önellenőrzésre is kisebb hangsúlyt helyeznek. Kiemelt kockázatot jelent mindezeken kívül a dohányzás, a magas vérzsír- és koleszterinszint, a cukorbetegség, valamint a kóros szénhidrát-szabályozás. Az utóbbi állapot a cukorbetegség „előszobája”.
Dr. Fehér Anna kiemelte, hogy a kettes típusú cukorbetegség szinte járványként terjed a világban, ami összefüggésben van az elhízással – riasztó adat, hogy Magyarországon a lakosság 30-40 százaléka számít túlsúlyosnak – és a mozgásszegény életmóddal. Pedig egy olyan kórképről van szó, amely kezdeti stádiumában teljes mértékben gyógyítható.
Bár kevesen gondolnák, a szív- és érrendszeri betegségek, különösen az érelmeszesedés kialakulásában döntő szerepe van a rendkívül elterjedt hasi elhízásnak. Ennek oka, hogy a hasi zsír olyan anyagokat termel, amelyek emelik a vérnyomást, valamint károsan hatnak az anyagcserére. Ezért elsőrendű fontosságú, hogy megszabaduljunk ezektől a zsírpárnáktól. Kiemelt kockázatot jelent férfiaknál a 102, nőknél a 88 centiméter feletti haskörfogat.
Mint a legtöbb betegségnél, ebben az esetben is a megelőzésre kell koncentrálni: a legfontosabb az életmódváltás, ami magában foglalja a testmozgás fokozását és a megfelelő diéta alkalmazását. Akkor járunk el helyesen, ha napi fél óra relaxáló típusú fizikai tréninggel tartjuk karban magunkat. A legjobb a gyors séta, a kocogás, az úszás, a nordic walking, a jóga, a Pilates, valamint a nyújtásos gerinctorna. A rendszeres testmozgás bizonyítottan csökkenti a vércukor- és vérzsírszintet, míg a cukorbetegség előtti állapotot teljesen visszafordítja.
Eredményesen alkalmazható a diéta is. Ennek hozadéka a gyógyszerbevitel csökkentése, a megmaradó gyógyszerek hatékonyságának növelése; a helyes táplálkozás ráadásul hozzásegít a szervezet számára ideálisnak mondható 25 körüli testtömegindex eléréséhez.
Ami az étkezések minőségét illeti, a Magyarországon rendkívül elterjedt bőséges vacsora jelenti a legnagyobb veszélyt, ez a rossz szokás ugyanis nagymértékben felelős az elhízásért. A mediterrán diéta része a konyhasó alkalmazásának visszaszorítása – napi 5-6 grammnál több sót semmilyen formában ne együnk –, a halak, gyümölcsök, az olívaolaj, a rostos gabonák, diófélék és magvak (mogyoró, tökmag) fogyasztása, valamint a magnézium-, kálium- és kalciumbevitel növelése. Hozzájárulnak a szív egészségéhez az olívaolajon kívül a repceolaj és az olajos magvak, kerülni kell viszont a feldolgozott élelmiszerekben található transzzsírokat. Nem szabad elfeledkezni a megfelelő folyadékpótlásról, időskorban ugyanis könnyebben előfordulhat a kiszáradás. Nőknél napi egy, férfiaknál két pohár vörösbor tágítja az ereket, segíti a szívizom működését. Lényeges az étrendben is a vérzsírok csökkentése, ezt a vaj, a sajtok, a vörös húsok elhagyásával lehet elérni a legkönnyebben.
Ha jót akarunk érrendszerünknek, mindenképpen tegyük le a cigarettát, mivel a nikotin rongálja az érfalat, és káros irányba befolyásolja a véralvadási paramétereket, fokozva ezzel a trombózis kialakulásának esélyét! Jó hír ugyanakkor, hogy a leszokást követően rövid idő alatt visszaáll a normális véralvadás, a már kialakult szív- és érrendszeri betegségek előrehaladása pedig visszafordul.

M.