Mindenkit fenyeget a Parkinson-kór

Elsőként James Parkinson írta le a később róla elnevezett kórképet, amely egy degeneratív idegrendszeri megbetegedés, és a dopamint termelő idegsejtek túlságosan gyors pusztulása okozza. Magyarországon mintegy 20 ezer embert érint, a leginkább veszélyeztetettek a 60 éven felüliek.
Az egyértelmű tünetek akkor jelentkeznek, amikor a sejtek 80 százaléka elpusztult. Ennek pontos oka nem ismert, genetikai és környezeti tényezők együttesen felelősek érte. Fiatal betegek körében kimutatható az örökletesség, de nem kötelezően: a hajlam generációkon keresztül lappanghat. Bizonyos drogok és pszichiátriai gyógyszerek szedése, esetleg vírusos agyvelőgyulladás szövődményeként is kialakulhat súlyos Parkinson-szindróma. Mindezekről dr. Német Rozália neurológus, az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársa beszélt az Idősek Egészség Iskolája legutóbbi előadásán a Kulturális Szalonban.
A Parkinson-kór diagnosztikus jellemzői a mozgásteljesítmény megváltozását jelző motoros tünetek: a főleg a felső végtagokban megjelenő nyugalmi remegés, valamint az akaratlagos mozgások lassulása és az izomtónus fokozódása. Ez utóbbi a háton is jelentkezik, emiatt jár a kór sok esetben görnyedt tartással.
Szintén jellegzetes tünet az arc mimikai izmainak merevsége, valamint az, hogy a csuklók passzív mozgatásakor kopott fogaskerekek forgásához hasonló akadozás észlelhető. Az írás apró betűssé válik, a beteg fekve nem tudja letenni a fejét, tartása pedig annyira instabil, hogy ha kicsit kibillentik egyensúlyából, képtelen korrigálni a helyzetét, gyakran elesik.
A Parkinson-kórban szenvedők az izomfeszülés miatt nehezen állnak fel a székből, nem tudnak az oldalukra fordulni az ágyban. Megváltozik a járás mintája, séta közben a karok a test mellett maradnak, a léptek csoszogóvá, lassúvá válnak.
Léteznek nem motoros tünetek is, amelyek akár évtizedekkel megelőzhetik a mozgásteljesítmény megváltozását, ugyanakkor, mivel nem betegségspecifikusak, megjelenésük nem jelzi előre egyértelműen a kór kialakulását. Ilyenek a seborrhea nevű bőrbetegség, a nem mindenkinél kimutatható szaglászavar, a székrekedés, a szorongás, a depresszió és az ingerlékenység, továbbá az alvászavarok, a nyugtalanláb-szindróma, a fokozott nyálelválasztás és verítékezés, a lassuló gondolkodás, a hirtelen vérnyomásesés és megszédülés. A szellemi hanyatlás nem jellemző, csupán a betegek 20 százalékát érinti, és elsősorban az előrehaladott Parkinson-kór esetében diagnosztizálható.
A betegség korai felismerését nehezíti, hogy nincs olyan vérvételi vagy képalkotó eljárás, amelyik egyértelműen kimutatja. Az orvos a tünetek alapján tudja megállapítani a diagnózist, ami korántsem egyszerű, hiszen minden betegnek mások a panaszai.
Ami a kezelést illeti, az érintetteknek rendszerint a dopamin előanyagát, levodopát és olyan készítményt adnak, ami blokkolja a levodopát idő előtt lebontó enzimet. Bár a gyógyszer eleinte rendkívül hatékony, később folyamatosan növelni kell az adagot. Mellékhatása a lefagyásos és az akaratlan mozgásos állapotok váltakozása.
A dopamin-agonista gyógyszerek a dopamin hatását utánozzák. A korai szakaszban elodázhatják a levodopa szedését, ráadásul a segítségükkel kisebb adagokra van szükség. A remegést csökkentik az antikolinerg szerek, bár ezeket ritkán adják, mert az alapgyógyszerek is elérik a kívánt hatást.
Előrehaladott esetben alkalmazható a Duodopa gél. Ezt egy szondán keresztül juttatják a nyombélbe vagy a vékonybél felső szakaszába. A szonda folyamatosan adagolja a dopamint, a mennyiséget a beteg is képes szabályozni.
Létezik műtéti kezelés is, erre azonban nem mindenki alkalmas: kizáró ok a magatartászavar, a szellemi leépülés és a hallucináció. A műtét során egy-egy elektródát ültetnek az agyféltekék speciális régiójába, majd a célterületen magas frekvenciás ingerlést alkalmaznak. A generátor a kulcscsont fölé, a bőrbe kerül.

Kiegészítő terápiák a rendszeres mozgás, a gyógytorna, a ritmikus gyakorlatok, a tai chi, a tánc, a nordic walking, valamint a bélműködést segítő táplálkozás. Fontos a megfelelő lábbeli használata, a szellemi torna, az ingerekben gazdag életmód és a jó közérzet megtartása.
Az Idősek Egészség Iskolája előadását követően az F&M fitness and more jóvoltából egy különleges jégszaunagépet próbálhattak ki a szabadegyetem hallgatói, akik megbizonyosodtak arról, hogy az extrém hidegnek igen jótékony hatása van a szervezetre.

sm.