Születésnapi emléktábla mesterjeggyel
Hetvenöt évvel ezelőtt épült a Magyar jakobinusok tere 2–3. alatti társasház. A születésnap alkalmából a lakók emléktáblát avattak a házat tervező építész, Hegedős Károly tiszteletére.
Bensőséges hangulatú ünnepséget tartottak az idén hetvenöt éves Magyar jakobinusok tere 2–3. számú társasházban. A lépcsőház bejárati előcsarnokában felavatták az épületet tervező Hegedős Károly emléktábláját. Az egyedi kialakítású alkotáson az építész mesterjegye is helyet kapott.
Hegedős Károly összesen hatezer oldalas memoárköteteire hívta fel a figyelmet a munkásságát méltató Batalka Krisztina, aki elmondta, hogy a visszaemlékezések nagy gonddal megírt, hiteles kordokumentumok. A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) levéltárának vezetője hangsúlyozta: az olvasmányos, többkötetnyi szöveg értékes forrásmunka a kutatók számára, hiszen a mindennapok jelenségeire érzékeny építész nézőpontjából, a magánélet, a szakma és a közélet színterein keresztül mutatja be a 20. század első hatvan évét.
Az elhangzottakat Horváth Attila azzal egészítette ki, hogy Hegedős Károly 1913-ban iratkozott be a Műegyetemre, azonban az első világháború miatt – Doberdóban is harcolt – csak 1921-ben diplomázott. Ezt követően a többi között Bukarestben, Párizsban és vidéki városokban dolgozott, középületek tervezésében vett részt. Legtermékenyebb időszaka a két világháború közötti esztendőkre tehető, akkor épített ki gyümölcsöző kapcsolatot az Országos Társadalombiztosítási Intézettel, aminek köszönhetően felépülhetett a csepeli rendelőintézet, valamint a Magyar jakobinusok tere 2–3. szám alatti bérház is.
Hegedős Gyulának alig nyolc hét állt a rendelkezésére, hogy egy modern, a középosztály igényeinek mindenben megfelelő, ötemeletes épületet tervezzen. Ez annak ellenére sikerült, hogy pénzügyi okokból több ötletét nem tudta megvalósítani, a modern hő- és hangszigetelés például csak az első két emeleten készülhetett el. A mellékhelyiségeket szellőztető ventillátorrendszer viszont még ma is üzemképes – mesélte a BME levéltárának munkatársa, aki az emléktáblán látható mesterjeggyel kapcsolatban is érdekességekkel szolgált. Elmondta, hogy azt Búza Barna szobrászművész először fából faragta meg, az alkotásra az építész kézfejének kicsinyített mása is felkerült. Ennek alapján készültek a házakban elhelyezett mesterjegyek.
A múlt és a jelen megértéséhez fontos eszközöknek nevezte az emléktáblákat az ünnepségen részt vevő Pokorni Zoltán. A polgármester szerint segítségükkel jobban megismerhetjük a múltunkat, eleinket és lakókörnyezetünk történetét.
sm.