Kozosseget_kovacsolo_hegyvideki_turizmus1

Közösséget kovácsoló hegyvidéki turizmus

Hazánkban a szervezett természetjárás kezdete az 1870-es évekre tehető, ekkoriban országszerte sorra alakultak a turistaszervezetek. Az első, a Magyar Turista Egyesület 1891-ben jött létre a Magyarországi Kárpát Egyesület Budapesti Szakosztályából. Elnöke a Hegyvidéken élő báró Eötvös József volt.
A kerület aktivitását a turizmus terén mi sem bizonyítja jobban, hogy 1888-ban, szinte az elsők között, az Eötvös-villa épületében alakult meg a Budapest-Hegyvidéki Turista Egylet. Irányítója, Mérő János közel két évtizedig fogta egybe az elsősorban helyi lakosokból álló társaságot, amelynek célja a Svábhegy felvirágoztatása volt. Az egylet számos intézkedést tett a környékbeli séták, kirándulások kellemesebbé tétele érdekében.
Mérő Jánost elhivatottságáért a Svábhegy polgármestereként is tisztelték. A csoport 1926-ban felvette a Svábhegyi Egyesület nevet, amely napjainkban is a környék fejlődéséért, múltjának és emlékeinek megőrzéséért dolgozik.
Az 1889 februárjától jelentkező Turisták Lapjában, majd a többi szaklapban (Turistaság és Alpinizmus, Turista Közlöny, Turista Értesítő stb.) országos témák mellett rendszeresen hírt adtak a hegyvidéki újdonságokról is. Így szerezhetett tudomást az olvasó a fogaskerekű nyomvonalának meghosszabbításáról, a János-hegy és Normafa környékén lévő kincstári erdő főváros általi megvásárlásáról, a Jánoshegyi út építéséről vagy akár a híres Normafa pusztulásáról.
Az 1869-ben alakult Budapesti (Budai) Torna Egylet tagjai a kezdetektől szerveztek természetjáró kirándulásokat. 1904 tavaszán alakult meg a BBTE Turista Szakosztálya, Holfeld Henrik vezetésével. A sport és az egészséges élet elkötelezett hívei végre szervezett keretek között hódolhattak szenvedélyüknek, rendszeresen túráztak. Az egyletnek és vezetőinek igen nagy szerepe volt abban, hogy 1913-ban 22 egyesület több mint 100 000 taggal megalakította a Magyar Turista Szövetséget, amelyben számos BBTE-tag töltött be vezetői tisztet.
A két világháború között a legkülönbözőbb csoportosulások tartottak fenn turistaszakosztályokat, azonban ezek között – az élet más területeihez hasonlóan – nem volt meg az összhang. 1936-ban alakult meg az akkor még Süss Praecisiós Mechanikai Rt. Sport Club Turista Szakosztálya, amely 1938-tól MOM Természetbarát Szakosztály néven működött tovább, s kezdetben főleg gyalogos túrákat indított a Széll Kálmán térről. Az üzem megszűnése ellenére a szakosztály napjainkban is létezik.Kozosseget_kovacsolo_hegyvideki_turizmus2A második világháború idején a működési nehézségek és a veszteségek miatt több szervezet feloszlott, vagy tagjai szétszóródtak. A következő évek politikája nem nézte jó szemmel bármilyen csoportosulás meglétét. Az összes turistaegyesületet, -szakosztályt feloszlatták, és 1949-ben létrehozták a Magyar Természetbarát Szövetséget, amely a vállalatonként, intézményenként szervezett szakosztályokat tömörítette.
A hazai turizmus második nagy virágkorszaka az 1960–80-as években köszöntött be, ekkorra már jelentős technikai és szervezeti forrás jutott a létesítmények fenntartására, építésére, felújítására. Kerületünkben is működtek társaságok, így a már említett MOM Természetbarát Szakosztály is, amelynek pezsgő klubéletét az 1945-ben kapott gyári szobácska és a három MOM-kulcsosház biztosította. A turistaházakat a tagok maguk hozták rendbe; az összes munkatúra a Pilisben lévő Viktor-kunyhóhoz, később, az 1960-as évektől az Esztergom feletti Fári-kútra, majd 1968-tól a Börzsönyben lévő Királyházára vezetett. Az utóbbi, máig meglévő épület a szálláslehetőségen túl tökéletes kiindulási pont a Börzsöny felfedezéséhez.
1962-ben indult a Társadalmi Erdei Szolgálat, mozgalmához a MOM-osok is lelkesen csatlakoztak. Feladatuk a kerületi erdők, kirándulóhelyek „járása”, az ott túrázók útbaigazítása, segítése, esetleges fegyelmezése volt. Gondoskodásuknak köszönhetően sok ezer ifjú turista ismerhette meg a túrázás, az ember és a természet kölcsönös együttélésének szabályait.
A XII. kerületi Központi Természetbarát Sportkör az 1970-es években alakult, később Hegyvidéki Testedző Egyesület néven működött tovább. Más helyi szervezetek egyéb ipari, tudományos és kulturális intézményekben is voltak, például a Központi Fizikai Kutató Intézetben, az Országos Mérésügyi Hivatalban, a Krisztina Postaszervekben vagy a Zugligeti Általános Iskolában. Legtöbbjük a mai napig létezik, néhányuk a Hegyvidék SE-n belül.
A turizmus mint a legkisebb anyagi ráfordítást igénylő, közösséget kovácsoló, szellemi, egészségügyi és kulturális értékeinket megőrző és átadó szabadidős tevékenység manapság ismét hódít. A Magyar Természetbarát Szövetségnek jelenleg több mint 500 tagszervezete és majd’ 30 ezer igazolt tagja van, akik fáradhatatlanul járják a hegyeket-völgyeket szerte az országban és a nagyvilágban.

Balázs Attila