Haduzenet_a_hazugsagoknak

Hadüzenet a hazugságoknak

1914. június 28-án Gavrilo Princip szerb diák Szarajevóban meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörököst. Egy hónappal később a Monarchia hadat üzent Szerbiának, ezzel kirobbant a 15 millió áldozatot követelő, Európa térképét Közép-Európa szétrobbantásával átrajzoló világháború.
A valódi kiváltó okokról, Magyarország akkori helyzetéről és a háború máig tartó hatásairól „1914–2014 Hazugságok, tények, perspektívák” címmel rendezett háromnapos nemzetközi konferenciát az Ita Wegman Alapítvány, a Kós Károly Alapítvány és a svájci Perseus Alapítvány a MOM Kulturális Központban. A program egyik szervezője, Ertsey Attila elmondta, nem klasszikus háborús emlékkonferenciát hívtak össze, és nem is az volt a cél, hogy a trianoni tragédia felett keseregjenek, vagy felhánytorgassák az igazságtalanságokat.
„Az előzményekkel és a következményekkel akartunk foglalkozni, méghozzá úgy, hogy helyretesszük az okok, valamint a felelősség kérdését – hangsúlyozta Ertsey Attila. – A világ minden tájáról érkező előadók ennek megfelelően számos olyan tényt mutattak be, amit a jelenlegi történelemszemlélet hajlamos figyelmen kívül hagyni. Pedig ezek ismerete elkerülhetetlen a jelen és a közeljövő politikai fejleményeinek megértéséhez, elég csak a szíriai, vagy az ukrajnai történésekre gondolni.”
A program három témakört ölelt fel, ezek: a hazugságok leleplezése, a Közép-Európára vonatkozó igazság felmutatása és mindezek ismeretében a jelen teendőinek megfogalmazása. Az előadásokon egyebek közt szó esett arról, hogy az első világháború kirobbantásáról ötven évvel korábban titkos társaságok döntöttek, ezek számlájára írható a világ egyik legjobban megszervezett merénylete, a dualizmus helyett már a szlávok bevonásával trializmusban gondolkodó Ferenc Ferdinánd meggyilkolása – az Osztrák–Magyar Monarchia szétdarabolásának jól bevált módszerét láthatjuk Szíriában és a szomszédos Ukrajnában is.
Közép-Európa az új világrend útjában állt, ezért a háború valódi célja ennek a geopolitikai alakulatnak a megszüntetése volt. Bár a határokat nem lehet visszaállítani, a térségnek vissza kell szereznie a kelet és nyugat között hidat képező „közép” szerepét. Ez a jelen legfontosabb feladata, aminek megoldása Ertsey Attila szerint kizárólag az egyének szabadságának megteremtésén keresztül érhető el, erre ugyanis a wilsoni elv alapján Trianonban létrehozott apró nemzetállamok képtelenek. Erről szól Rudolf Steiner 1917-es békejavaslata, amelyben a többi között arra hívja fel a figyelmet, hogy ha az emberek szabadok, a népek is azzá válnak.

(-os)