Kiszamithatosagra_van_szukseg_az_iskolakban

Kiszámíthatóságra van szükség az iskolákban

A kerületi tanügyigazgatásban igencsak járatos szakembert, az önkormányzat oktatási irodájának korábbi vezetőjét, Bak Ferencet nevezték ki nemrégiben az iskolákat működtető Klebelsberg Intézményfenntartó Központ hegyvidéki tankerületének élére. Az új igazgatóval visszatérésének okairól, az iskolák sokszínűsége iránti igényről, valamint egy aktuális témáról, a beiratkozások tapasztalatairól beszélgettünk.

Miért búcsúzott el 2010 novemberében a Hegyvidéki Önkormányzat oktatási irodájától, és miért döntött úgy ez év elején, hogy visszatér a kerületbe tankerületi vezetőként?

– Komoly szakmai kihívást jelentő felkérés érkezett a XVIII. kerületből 2010-ben: az ottani, ötvenkét egységből álló, iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, szociális intézményeket, valamint közművelődési és sportlétesítményeket is magában foglaló önkormányzati intézményhálózat működésének felügyeletére kaptam megbízást irodavezetőként. Ez a nagyméretű hálózat 2013. január elsejéig állt fent, ekkor, mint ismeretes, az állam átvette az iskolák fenntartását. Az átalakulás után egyre inkább hiányzott az oktatási intézményekkel kapcsolatos feladatellátás, ezért jeleztem a feletteseimnek, hogy a tanügyigazgatásban szeretném tovább kamatoztatni tudásomat, tapasztalataimat. Erre végül ez év februárjában kerülhetett sor, amikor is a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) elnökének a javaslatára az Emberi Erőforrások Minisztere az önkormányzat egyetértésével kinevezett a hegyvidéki tankerület igazgatójának.

Hogyan tudja hasznosítani irodavezetőként szerzett tudását a tankerület élén?

– Tizenegy évig voltam oktatásiiroda-vezető a kerületben, ez idő alatt sikerült alaposan megismerni a helyi intézményhálózatot, és azon belül az iskolák működését, kiváló munkakapcsolatot alakítottam ki az igazgatókkal. Munkám során több jelentős szervezeti átalakításban, fenntartóváltásban is közreműködtem, ezek a tapasztalatok jól jönnek most, hiszen az iskolairányítás állami kézbe vételével teljesen új fenntartói rendszer jött létre.

Az államosítás megváltoztatta az iskolák életét?

– A kerületi diákok és a tanárok mindennapjait alapvetően nem befolyásolta az új rendszer felállítása. Leginkább az igazgatók feladatköre változott meg, akik pénzügyi menedzselés helyett ma már inkább a szakmai irányítással foglalkozhatnak. A hegyvidéki iskolák mintegy hétszáz közalkalmazottjának a tankerület lett a munkáltatója, tehát a kinevezésekkel, státuszok megszüntetésével kapcsolatban, valamint fegyelmi eljárásokban a tankerület intézkedik. Mindez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy az igazgatóknak ne lenne felelősségük, beleszólásuk az előbbi ügyekbe – például továbbra is ők választják ki, ki nyerjen felvételt a jelentkezők közül egy-egy álláshelyre –, ráadásul az egyéb munkáltatói jogok, mint a szabadságkiadás, munkaidő-beosztás, feladat-meghatározás, ellenőrzés is náluk maradtak.

A központosítás miatt sokan attól félnek, hogy hosszabb távon eltűnhet az iskolák eddigi sokszínűsége. Erről mi a véleménye?

– Jelenleg a legfontosabb feladatunk, hogy kiszámíthatóságot, stabilitást biztosítsunk, erre van a legnagyobb szüksége az intézményeknek egy ilyen nagymértékű átalakítást követően. Úgy gondolom, meg kell őriznünk az iskolák tevékenységének működőképes elemeit, ugyanakkor számos ponton finomításra szorul az intézmények finanszírozása – arra számítok, hogy ezekre a részletkérdésekre az új kormány érdemi válaszokat ad az elkövetkező hónapokban. Tankerületi igazgatóként azt szeretném elérni, hogy még inkább elő tudjuk segíteni az intézmények specializációját, ehhez azonban meg kell teremteni a nyugodt, kiszámítható működés feltételeit.

Aktuális téma a beiratkozás: minden jelentkezőnek sikerült a kerületben helyet biztosítani?

– Igen, minden gyermeknek találtunk helyet, sőt, 95%-ukat oda tudtuk felvenni, ahová a szülő kérte, amiben nagy szerepe volt az intézményvezetők konstruktív hozzáállásának. A KLIK által működtetett kerületi intézményekbe – amelyekbe nem tartoznak bele a magán-, az egyetemi és az egyházi fenntartású iskolák – összesen négyszázhuszonnyolc gyermeket veszünk fel, így szeptemberben tizenhét elsős osztály indulhat. A Németvölgyi és a Zugligeti iskolában a 2013–14-es tanévhez viszonyítva bővül az első osztályok száma, az előbbi intézményben négy, az utóbbiban kettő indul. A Tamásiban ahhoz, hogy ismét háromosztálynyi elsőssel kezdhessék meg a tanévet, egy újabb épületszárny kialakítására van szükség, amit az önkormányzat vállal saját forrásból – a tankerület a berendezés költségeit finanszírozza.

A következő tanévben is ingyenes lesz a tankönyv minden elsősnek?

– Igen, és nemcsak az elsősöknek, hanem a másodikosoknak is, továbbá a felsőbb évfolyamokon mindenki másnak, akinek ez rászorultság alapján jár. Vélhetőleg a jövőben az elsősöknek minden évben új tankönyvet adunk, míg a másodikosoknak – és aztán később, felmenő rendszerben másoknak is – már úgynevezett tartós tankönyveket biztosítunk, amelyeket a tanév végén használható állapotban vissza kell majd adni az iskolának.

kd.