Unnepeltek_a_100_eves_hazak1

Ünnepeltek a 100 éves házak

Negyedik alkalommal hirdette meg a Kortárs Építészeti Központ a százéves budapesti házak nyitott hétvégéjét. A programhoz az idén öt hegyvidéki épület csatlakozott.

A „Budapest100” önkéntes, közösségépítő program célja, hogy felhívja a figyelmet épített környezetünk kincseire és az ezekhez kapcsolódó emberi értékekre. A Hegyvidéken öt százéves épület csatlakozott a felhíváshoz, nyitotta meg kapuit, és szervezett érdekes programokat a látogatók számára április utolsó hétvégéjén.
A Csaba utca 7/a alatti lakóházcsoportról kiderült, hogy valójában három telekről van szó, amire Kaszab Miklós tervezett bérházcsoportot. Az épületegyüttes tagjai zárt, belső udvaros, négy- és ötszintes, függőfolyosós, szecessziós jellegű lakóházak, amelyek az utca felé udvaros kialakításúak. Az ingatlan az 1930-as években az Ocskay családhoz került, ekkor belső átalakítások is történtek, valamint a Városmajor utca felőli földszinten, Soltész József tervei alapján, gyógyszertár és laboratórium épült Tánczos József gyógyszerész számára.
A csoport építészetileg leginkább megformált tagja a Csaba utca és a Maros utca sarkán elhelyezkedő, manzárdbeépítéses tömb. Az épületben több műteremlakás létezett és létezik ma is, az egyikben járt Horthy Miklós, aki itt készíttette portréfestményeit. Jelentős károkat szenvedett el a háborúban, homlokzata szinte teljesen leomlott, azóta több felújításon esett át, eredeti motívumai azonban szerencsére fennmaradtak.
Összesen hét – ebből öt százesztendős – késő szecessziós stílusú lakóház dicséri Román Miklós és Román Ernő munkáját a Greguss utcában. Az eredetileg díszesebbnek szánt 3-as számút a Román fivérek maguknak építették. Ennek egyik ékessége a szintén a testvérpár által tervezett 10. és 12. szám alatti házakon is visszaköszönő méhsejt motívum, a 10-es épületben ugyancsak fellelhető tükrös mennyezet, valamint az 5. számú házhoz hasonlóan – ezt az épületet is a testvérpár tervezte – eredeti állapotában megmaradt folyosócsempe.
A Rózsay Kálmánnak tervezett 10-es számú ház is tartogat meglepetéseket: ilyen a második világháború előtt utólag kialakított légópince, az aszimmetrikus, egy emelettel magasabb homlokzati épületrész, valamint a hazafias vonulatot erősítő bimbós oszlopfő. Az udvaron álló öreg fát korábban el akarták távolítani, a munkával megbízott favágó azonban az utcán sétálva eltörte a lábát. Ennek köszönhetően a növény ma is áll, időközben a betegségét is sikerült megszüntetni.
A Fővárosi Házértékesítő Rt. megrendelésére tervezte a Román Miklós és Ernő Építésziroda a Királyhágó tér 1. alatti, háromemeletes saroképületet. Eredetileg népi ihletésű, mézeskalácsház-szerű szecessziós homlokzatban gondolkodtak, azonban a háború miatt végül a Királyhágó téri oldalon a kevésbé díszes bécsi szecessziós, geometrikus formákat hangsúlyozó változat készült el. Egyedül a belső korlátokon látható, illetve a kapuzaton felfedezhető tulipános motívum emlékeztet a népies szecesszió formavilágára.
A földszinten kocsma, cipőbolt és élelmiszerüzlet, valamint ezek raktárai kaptak helyet. A második világháború során bombatalálat érte az épületet, a Böszörményi útra néző homlokzati főfala kidőlt, helyreállítását az 1915-ös tervek alapján 1947-ben végezték el.Unnepeltek_a_100_eves_hazak2

MM.