Epiteszek_raktak_le_a_Maygar_Zarandokut_alapjait

Építészek rakták le a Magyar Zarándokút alapjait

Három évvel ezelőtt nyílt meg a Hegyvidéket is keresztülszelő Magyar Zarándokút egy főként építészekből álló közösség aktív szervezőmunkájának köszönhetően. Az értékőrző és -teremtő csapatot nemrégiben Kós Károly-díjjal jutalmazta a belügyminiszter. Az eddigi eredményekről Rumi Imrével, a Magyar Zarándokút Egyesület elnökével beszélgettünk.

Akik már hallottak a Magyar Zarándokútról, azok sem biztos, hogy tudják, a kezdeményezés hátterében álló csapat többsége építész. Hogyan álltak össze e szokatlan feladat kapcsán a kollégák?

– Az egész történet úgy indult, hogy 2008-ban végigjártam a híres spanyolországi zarándokutat, az El Caminót, ami után megfogalmazódott bennem a gondolat: itt, Magyarországon is ki lehetne alakítani egy hasonló, szent helyeket érintő, régi hagyományokat felelevenítő zarándokútvonalat. Főépítészként dolgozom a budafoki önkormányzatnál, ezért első körben közvetlen kollégáimat, dr. Barnáné Károsi Klárát, Békés Katalint és Szesztai Györgyöt sikerült az ügy mellé állítanom. Rajtuk kívül Szabó-Kalmár Éva, a XII. kerület városrendezési és főépítészi irodájának vezetője, férje, az építészként dolgozó Szabó László, valamint építész végzettségű fiam, Rumi Zsolt vállalta a kezdetektől a közreműködést. Az aktív szervezőmunka 2009-ben kezdődött, amihez szakmabeli barátaimon kívül mások is csatlakoztak, így ma már több mint harminc tagja van a Magyar Zarándokút Egyesületnek. Munkánknak óriási lendületet adott, hogy a katolikus egyház elvi támogatásáról biztosított minket, illetve számos érintett település részvételével 2010-ben létrejött a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás, amelynek a Hegyvidéki Önkormányzat is tevékeny tagja.

Egyesületük építészcsapata az építészeti örökségünk védelme, őrzése terén elért kimagasló eredményeiért néhány hete Kós Károly-díjat vehetett át a Belügyminisztériumban. Munkájukban hogyan nyilvánul meg az értékőrzés?

– A Magyar Zarándokút kiépítésével együtt közösségi terek újulnak meg, funkciójukat vesztett, üres épületek kelnek életre. A településekkel összefogva fejlesztési terveket készítettünk, amelyekkel több pályázaton is részt vettünk. Eddigi legnagyobb eredményünk az a 206 kilométeres szakaszt érintő, Bács-Kiskun megyei fejlesztés, amelyhez egy európai uniós finanszírozású turisztikai pályázaton 751 millió forint támogatást nyert tizenhárom önkormányzat. Ebből közterületeket tettek rendbe, tematikus parkokat alakítottak ki, bővítették a zarándokszállások hálózatát, s van, ahol templomot újítanak fel. Az útvonal jelölésére mérföldköveket helyeztünk el, valamint kilátók, pihenőhelyek létesültek. Szeliden felépült egy úti kápolna is, Dunavecsén pedig a városközpontban felállítottunk egy kagylószobrot, utalva az El Camino, a Szent Jakab-zarándokút jelképére. A Bács-Kiskun megyei munkálatok után hamarosan megkezdődhet a déli szakasz fejlesztése, bővítése is, a napokban értesültünk ugyanis arról, hogy a horvát–magyar együttműködést elősegítő uniós pályázaton sikerrel szerepelt három – két magyar és egy horvát – önkormányzat közösen benyújtott terve. A zarándokút így, ahogy eredetileg is terveztük, nemzetközivé válik, hiszen a jelenlegi déli végpont Máriagyűdről átkerül a horvátországi Nesicébe. A távlati cél a híres boszniai zarándokhely, Medjugorje elérése, illetve az, hogy a Magyar Zarándokút csatlakozhasson az El Caminóhoz.

A Hegyvidékkel kapcsolatban is vannak fejlesztési terveik?

– Természetesen. A tizenkettedik kerületet is érintő északi szakasz fejlesztésére a szlovák–magyar együttműködési program keretében pályáztunk, sajnos azonban nem sikerült támogatást nyernünk. Ettől függetlenül saját forrásokból szeretnénk még az idei nyitó zarándoklat előtt elhelyezni néhány új, az egységes Magyar Zarándokút-arculathoz igazodó útjelzőt a Hegyvidéken, így áprilisig itt is megjelennek a mérföldköveink, tábláink, valamint szimbólumunk, a kettős kereszttel kombinált nyíl egy-egy járdafelületen.

Az egyesület beszámolói szerint ön minden évben végiggyalogol a mintegy négyszázharminc kilométer hosszú zarándokúton. Milyen tapasztalatokat szerzett útjai során?

– Nagyon meglepett, mennyire érdeklődőek, nyitottak a zarándokok iránt a lakók, különösen a kistelepüléseken élők. Eleinte úgy gondoltam, ez biztosan csak az újdonság varázsának köszönhető, aztán rá kellett jönnöm, többről van szó: az emberek szeretik a zarándokokat, mert színt visznek a hétköznapjaikba, emellett az ő érdeklődésük révén felfigyelnek arra, milyen sok természeti és építészeti érték található a környezetükben. Az eddig turisták által nem igazán látogatott települések lakói most már éppúgy találkozhatnak az ország más részeiről érkező vendégekkel, mint kíváncsi külföldiekkel, akik szintén egyre gyakrabban indulnak el a Magyar Zarándokúton. Hallottam például, hogy egy francia pap, aki Párizstól Jeruzsálemig gyalogolt, a mi zarándokutunkat is útba ejtette, illetve egy skót újságíró ugyancsak végigment az úton, és könyvet írt a Magyarországon szerzett pozitív élményeiről.

K. D.