Jakab_Arpad_a_Viranyosi_tisztviselotelep_tervezoje1

A szecesszió mesterei a Hegyvidéken 5. - Jakab Árpád,a Virányosi tisztviselőtelep tervezője

Jakab Árpád 1861-ben született Kassán, s 1927-ben hunyt el ugyanott. Legismertebb épülete a helyi neogót Mátyás-palota, amelyet Géza fivérével saját házukként épített 1899-ben a városfalon kívül. Építészdinasztia tagja, édesapja, Jakab Péter is e szakma képviselője volt.
A Jakab családhoz több eklektikus épület létrejötte köthető Kassán. Építési vállalkozóként részt vettek a Hadtestparancsnokság, a Schalkház szálló és a Pártos Gyula tervezte szecessziós polgári iskola kivitelezésében.
A család 1908-ban Budapestre költözött, Jakab Árpád itt folytatta építészeti munkásságát. Nevét a Századforduló magyar építészete című könyv (Gerle János–Kovács Attila–Makovecz Imre, 1990) említi az 1914-ben épült II. kerület, Érmellék utca 9. számú villa és az 1911-ben épült szakolcai r.k. főgimnázium épületével kapcsolatban. (Forrás:wangfolyo.blogspot.hu.)
Nagy részben ő tervezte az 1910-es években épült Virányosi tisztviselőtelep családi házait. A telep történetéről Bognár Gábor művészettörténész 2012 nyarán a Virányosi Közösségi Házban tartott előadást. Az ebben ismertetett kutatási eredmények segítségül szolgáltak a lakóteleppel kapcsolatos feltárási munkámhoz.
A korra jellemző szecessziós stílusnál visszafogottabb eszközökkel készült épületegyüttes a Dániel út, a Kiss Áron utca és a Zirzen Janka utca mentén létesült postatisztviselők részére. A területet korábban – a budai szelíd, lankás dombvidékre jellemzően – szőlőültetvények borították, csak a századforduló után kezdett benépesülni. A telep a Virányosdűlői Tisztviselő Lakóházépítő Szövetkezet szervezésében valósult meg. Az ötven telek közül huszonhét épült be, a világháború kitörésekor abbamaradt az építkezés.
Ezt megelőzően a fővárosban több hasonló építkezés kezdődött, 1883-ban az Orczy-kert melletti, majd 1897-ben a rákosligeti telepé. A Hegyvidéken, a Kissvábhegy alján a Virányossal egy időben, 1910 és 1913 között jött létre az Árkay Aladár által tervezett Bírák és ügyészek telepe. A virányosira és erre is jellemző a szecessziós stílusjegyek alkalmazása, de különböző felfogásban.
Árkay épületei általában háromszintesek, az angol villaépítészet, a finn nemzeti romantika hatását ötvözik a magyar népművészet elemeivel. A virányosi, többnyire földszintes házak homlokzatképzését a visszafogott, szerény díszítések használata, a szépen kialakított kovácsoltvas kerítések, kapuk jellemzik. Az eredeti homlokzati tervek gazdagon díszítettek, a megépült házak puritánabbak. A későbbiekben átalakították, bővítették őket, a díszítések nagy része nem valósult meg, vagy eltűnt.Jakab_Arpad_a_Viranyosi_tisztviselotelep_tervezoje2Nincs két egyforma ház, ugyanis az épületek tervezése közben az ideköltöző lakók is megfogalmazhatták igényeiket, életvitelüknek megfelelően. A földszintes házaktól eltérően a Kiss Áron utca 9. alatti épület emeletes, ezt eredetileg a telep kivitelezője, Adorján Dezső tervezte és építette. A közelmúltban igényesen felújították. (Forrás: Bognár Gábor előadása: Százéves a virányosi tisztviselőtelep – 2012. június 19.; Balázs Attila: Hegyvidéki városrészek, Virányos – Hegyvidék újság, 2012. október 24-i szám.)
Képzeletbeli sétánk során tekintsünk meg néhány jellegzetes épületet a még viszonylag egységes képet mutató Dániel úton! Figyelemre méltó a Dániel út 2. alatti, földszintes sarokház, amelyet időközben a Kiss Áron utca irányában bővítettek. Az eredeti homlokzati terv szerint díszítésekben gazdag, rusztikus terméskő lábazaton áll, igényesen megoldottak a kör alaprajzú saroktorony és az ablakok körüli részletek, a kéménykiképzés kialakítása, az íves kúpcserepek alkalmazása. A valóság ennél szegényesebb, de a homlokzati vakolatdíszítés, a majolikacsempe-berakás, a terméskő lábazat, az ereszek faragott gerendavégei, a nyílászárók, a díszes kerítés és a kovácsoltvas kapu eredeti állapotban megmaradtak.
A Dániel út 4. számú, L alakú, földszintes épületnél a nappali íves térkiegészítése felett kiemelt, ívelt oromfal és a saroktorony oldja a szimmetriát. Az oromfali, az ablakok körüli díszítések eltűntek, de ma is látható a míves kerítés és a kovácsoltvas kapu.
A Dániel út 5/d alatti épületet Sziklai Zsigmond tervezte. Kiemelkedik az utcaképből, két-, illetve háromszintes, követi az erős lejtésű terepet. Jellegzetes az eredeti állapotot tükröző oldalhomlokzati lépcsőház kiképzése vertikális bevilágító sávokkal, valamint az erkélyek, a veranda kialakítása. Itt részleges felújítás történt, ám sajnos éppen az érdekes lépcsőházi homlokzatot hagyták ki ebből.
A Dániel út 22. számú épület kétszintes, tetőtér-beépítéssel, tervezője Jónás Zsigmond és Jónás Dávid. Az alaprajz az utca felé kivételesen szimmetrikus. Az alsó szint rusztikus kőfal, a középső térbővület felett kiemelt oromfal látható, amely nem teljesen a terv szerint valósult meg. Megmaradtak a homlokzatok vakolatdíszítései, a terméskő lábazat, az ólombetéttel üvegezett faveranda, az ablakrácsok, a virágtartók és a lámpások.
A 15/2013. (IV. 30) önkormányzati rendelet rendelet helyileg védetté nyilvánított tizenhárom épületet. Ezek: Dániel út 2., 4., 5/d, 6., 8., 10., 16., 22., Kiss Áron utca 5., 9., 16., 18., Szarvas Gábor út 18. A rendelet az épületekről további részletes ismertetéssel szolgál. A Virányosi tisztviselőtelep eredeti házai, vidéki jellegükkel, kedvesek, barátságosak, harmonikusan illeszkednek egymáshoz, megérdemlik a helyi védelmet.

Beöthy Mária építész