Opraelmeny_a_Varosmajori_Gimnaziumban

Operaélmény a Városmajori Gimnáziumban

Különleges élményben lehetett része a Városmajori Gimnázium diákjainak november közepén: a Budapesti Fesztiválzenekar művészei és másodéves színészhallgatók a Der Jasager (Aki igent mond) című operát adták elő az iskola aulájában. A Bertolt Brecht és Kurt Weill által jegyzett, egy japán tanmeséből íródott művet Novák Eszter rendezte színpadra.
A „BFZ a fiatalokért” program részeként bemutatott előadás lényege, hogy másképp, közvetlenebbül szólítja meg azt a korosztályt, amelynek megszólítására egyébként alig, vagy egyáltalán nem lenne alkalom. „Szeretnénk kicsit kizökkenteni titeket az általában jellemző nézői attitűdből, hogy ne csak mint valami szomorú pitypangok üljetek a nézőtéren, hanem úgy tegyétek magatokévá ezt az élményt, mint gondolkodó, érző lények” – mondta Novák Eszter a diákoknak, majd a zeneszerző munkásságáról is szólt néhány szót.
Az eredetileg 2 felvonásos, félórás opera a Novák-féle előadásban 3 felvonásosra bővült. A történet főhőse egy kisfiú, aki zarándokútra indul, hogy anyjának orvosságot hozzon a hegyeken túlról. Nem bírja az utat, és az ősi törvény szerint útitársai felteszik neki a kérdést: mind visszaforduljanak-e miatta, vállalva a szégyent és a megaláztatást, vagy – ahogy sugallják is neki – önként vállalja, hogy lelökjék őt a szakadékba, és nélküle folytassák tovább útjukat.
A Der Jasager a fiú halálával ér véget, Brecht azonban megírta a Der Neinsagert is, amelyben a gyermek meggyőzi útitársait, hogy az elavult törvényt vizsgálják felül, mondván: „semmilyen ősi törvény nem szabhat gátat a helyes gondolkodásnak”, s „legyen az az új törvény, hogy minden új helyzet új megfontolást kíván”. A Novák Eszter által rendezett előadás harmadik felvonása a Der Neinsagert veszi alapul, s ily módon teszi fel a kérdést a közönségnek: ki mit válaszolt volna az adott helyzetben?
A jelenlévők meglehetősen vegyesen foglaltak állást a bemutatót követő beszélgetésben. „Vállalnám a kudarcom következményeit – mondta az egyik fiatal –, és az útitársaimat nem hoznám hátrányos helyzetbe magam miatt.” „Amit vállaltam, teljesíteni kell” – szólt egy másik „spártai” érv az igen mellett.
Olyanok is szép számmal akadtak, akik szembeszálltak volna az ősi renddel, ők többnyire az előadásban levezetett érvelést visszhangozták. „A társadalom csak úgy tud fejlődni, ha átgondoljuk korábbi tetteinket, és összevetjük az akkori reakcióinkat a mostaniakkal” – fogalmazott az egyik diák.
Bár a darab számtalan más, vitaalapnak alkalmas kérdést vet fel, a rövid eszmecsere közel sem bolygatott nagyobb mélységeket – ezek kibeszélésére jó esetben a tanórák adhatnak lehetőséget a későbbiekben.

J. Zs.