A_fovaros_elso_Kossuth-szobra

A főváros első Kossuth-szobra

Kossuth Lajos száműzetésben hunyt el 1894 márciusában Olaszországban. Amikor a halálhíre Budapestre ért, azonnal lázas szervezkedésbe kezdtek különböző egyesületek és magánszemélyek: mindenki méltó emléket akart állítani az egykori híres kormányzónak. Az ügy azonban sehogyan sem akart előrébb haladni, mivel mindenki máshogyan képzelte el az emlékmű megvalósítását és máshová a helyszínt.
A Hegyvidéken történt valami, ami alapot szolgáltatott arra, hogy a Zugligeti Egyesület, a főváros tehetetlenségét látva, külön gyűjtésbe kezdjen. Ugyanis itt, a Zugligetben fogták el császári katonák Kossuth Lajost 1837 májusában, amikor ő orvosi javaslatra Stettner János huszárkapitány nyaralójában pihent.
Az akkor még külterületnek számító városrészben történő szoborállítás gondolatát támogatta a főváros, így kerülhetett sor 1913. június 22-én az emlékmű felavatására. Az ünnepségen, amelyen megjelent az egykori kormányzó kisebbik fia, Ferenc, a hajdani idős „negyvennyolcas”, egyben zugligeti birtoktulajdonos, Sigray Pál hosszan méltatta Kossuth Lajost.
Az emlékmű az egykori Disznófő vendéglő közelében áll, a Mátyás király út és a Tündérhegyi út találkozásánál. A szobrot Tóth István szobrászművész készítette el, a talapzaton dombormű elevenítette fel a letartóztatást. Ezt 1945-ben eltulajdonították, a főváros egy márványtáblával pótolta. A táblán a következő szöveg állt: „1837. május 5-én Kossuth Lajos e hely közelében esett az osztrák önkény fogságába”. Az eredeti bronzrelief ma is látható másolata az 1848–49-es szabadságharc 150. évfordulóján, 1999-ben került a helyére.
Az emlékmű rövid sétára található a Normafától. Aki szeretné megnézni a főváros első Kossuth-szobrát, a zöld turistajelzésen elindulva könnyedén megteheti.

B. A.