Impressziók a létről

Csovelák Edit Impressziók című kiállításának legérdekesebb sorozata az Életút címet kapta. A különböző színekben pompázó karikák a Lívia-villa termét ölelik körbe, hívják egyúttal utazásra a szemlélőt. A rezdülések az élet kezdetét, a születést mutatják meg. Utánuk következik a tevékeny lét, a tehetetlenség, majd a drámai vég, a megtisztulás. Az út végét szimbolizáló darabok az ajtófélfáról lógnak le; kísérteties, ahogy az emberek mozgása, a lágy szellő megpörgeti a törékenynek tűnő érméket.
A karikák nem csak üzenetük szempontjából különlegesek: az alkotások sertés húgyhólyagból készültek. „A látogatóknak addig tetszik a mű, amíg meg nem tudják, miből van. Ahogy ön, úgy a többiek is meghökkennek” – meséli Csovelák Edit, aki megnyugtat, bármit kérdezhetek, ő szívesen válaszol. Élek a lehetőséggel.
Megtudom tőle, hogy a hólyagokat nem hentesnél veszi, hanem külön rendeli. A belsőséget karikára húzza, ám pont akkorát sosem kap, hogy a teljes formát beterítse. A tárgyon látható furcsa varratokról kiderül, nem cérnából vagy fonalból vannak.
„Egy hólyag nem elég, ezért belekkel toldozom-foltozom a darabokat, amikre később ráfestek. Ezért olyan selyemszerű” – magyarázza a művész, aki kreativitásban nem ismer határokat, ugyanis a ruhacsipeszeknek is új értelmet adott: Három égi és négy földi kívánság sora címmel egyéni módon varázsolt faliképet a háziasszonyok elengedhetetlen kellékéből, amire a Mi atyánkat „írta fel”.
A hit és a vallás az október 30-ig megtekinthető kiállítás központi témája. „Történelmünk kezdete óta foglalkozunk a megválaszolhatatlan kérdésekkel: honnan jöttünk, hová megyünk, mi dolgunk a világban. Objektív válasz nincs, marad a hit, amivel él az ember, vagy más válaszra jut. Számomra azonban nem egyértelműen egyenlő a vallásos létforma a hittel” – vallja a textilművész, akinek egyik sorozatában a nő kapta a főszerepet. Dinamikus történetként ábrázolja a hódító, a várandós kismama és az idős asszony létét.
„Magas színvonalú, könnyed, tiszta színű, pókhálószerű, kiművelt vonalak. Gazdag, festői, könnyed, mégis átfogalmazott aktok. Ez a forma szépsége” – hangzik az értékelés Makray János festőművésztől a megnyitón.
Az idős gyengébbik nemet bemutató széria utolsó darabja sötét és szomorú. „Mit kezd a természet az öreg nővel? Eldobja. Sajnos” – mondja őszintén Csovelák Edit, miközben az ajtófélfáról lelógó érmékre, a lét utolsó állomására néz.

BM