Két elfeledett, ám már ismét gondozott honvédsír
A Hegyvidéken sokan ismerik Kovács J. honvéd sírját, aki Buda 1849-es ostromakor vesztette életét, és a Pethényi út mellett, egy vörös márvány síremlék alatt nyugszik. Azt azonban talán kevesebben tudják, hogy ennek megvan a „párja” a II. kerületben, az Alvinczi és a Bimbó út sarkán, ahol egy másik honvédsírra is hasonló sírkő került. Az ottani sír Schittenhelm Ede honvédtüzér emlékét őrzi, aki Kovács J. honvédhoz hasonlóan ugyancsak a Görgey Artúr által a kerületi Óra-villából irányított hadműveletek során vesztette életét.
A síremlékeket a Budapesti Polgári Lövészegyesület állította 1904-ben. A fővárosnak beadott kérelmükben a következő indoklást írták: „mindkét sírhely oly elhanyagolt állapotban van, mintha nem függetlenségünk és szabadságunk két hőse, hanem idegen ügyért elesett zsoldos katonák nyugodnának ott”. Akkoriban ugyanis a II. kerületi síron egy rozsdás vaskereszt állt, a Kis-Sváb-hegy oldalában lévőn pedig egy fakereszt korhadozott alig kivehető felirattal: „Itt nyugszik Kovács J. meghalt 1849-ben a hazáért.”
Róla nem sokat tudunk, egyes feltételezések szerint Görgey főhadiszállásán dolgozott, és futárszolgálat közben érte halálos ágyúlövés. Schittenhelm Edéről egy 1905-ös megemlékezésen borszéki Weinczierl József volt tüzér hadnagy elmondta, hogy az ő ütegéhez tartozott, és két társával egy időben temette el a Bimbó útnál.
A lövészegyesület széles körű adománygyűjtésbe kezdett, és a pénztárcák meg is nyíltak a nemes ügy érdekében, hamar összejött a szükséges összeg. A korabeli dokumentumokból kiderül, hogy a főváros mérnökei nem ellenezték a síremlékek felállítását, azonban hangsúlyozták, csak ideiglenes jelleggel járulnak hozzá, és egy jövőbeli területrendezés esetén a sírokat exhumálják, s a márványoszlopokkal együtt sírkertben helyezik el. Az egylet tagjai azonban ragaszkodtak hozzá, hogy az eredeti helyen hozzák létre a nyughelyeket. Így végül 1904. október 29-én a Fővárosi Közmunkák Tanácsa hozzájárulását adta a tervekhez, továbbra is fenntartva, hogy az engedély csak ideiglenes jellegű.
Ennek ellenére mindkét síremlék a mai napig az eredeti helyén található, és bár folytak tereprendezési munkálatok a környékükön, ezek nem zavarták meg a honvédek nyugalmát. Bár néhány évtizedig elhanyagolt állapotban, szinte elfeledve álltak a sírok, ám napjainkban újra gondozottak, és őrzik az életüket a magyar szabadságért áldozó katonák emlékét.