A_Szent_Pal_patakjabol_lett_Ordogarok_historiaja1

A Szent Pál patakjából lett Ördögárok históriája

Régi budai szólás: Budának nem a Duna a fő folyója. Hanem az Ördögárok! Ez utóbbinak Buda határában ered mindkét ága, és itt is ér véget, a Gellért-hegy lábánál folyik a Dunába.
Az Ördögárok egyik ága északról és keletről karolja át a Nagy-Hárs-hegyet, a Petneházy-rét táján ered, a másik pedig Nagykovácsi felől érkezik a hűvösvölgyi Nagyréthez, ahol a két ág egyesül. Az Ördögárok átszeli a Hűvösvölgyet, Pasarétet, és a Riadó utcánál tűnik el a föld alatt, onnantól beboltozva halad a Városmajor, Maros utca, Vérmező, Pauler utca, egykori Horváth-kert nyomvonalon a Dunáig.
Az évezredek során az Ördögárok alakította ki a Hegyvidék e részeinek tájadottságait. Zsolnay László régész valószínűsítette azt is – mivel a terepadottságok ezt alátámasztották –, hogy a Vérmező lapálya a bronzkorban halastó lehetett. A középkorban a budaszentlőrinci pálos kolostor miatt (ez a Szépjuhászné közelében található) Hűvösvölgyet és Pasarétet Pálvölgyének, az Ördögárok vizét Pálvölgyi-pataknak, vagy Szent Pál patakjának hívták. Érdekes lenne tudni, de sajnálatos módon nem maradt fenn, Szent Pál patakjából hogyan vált Ördögárokká az elnevezés.A_Szent_Pal_patakjabol_lett_Ordogarok_historiaja2A középkorban még kristálytiszta vizű patak idővel egyre szennyezettebbé vált. A török 1686-os Budáról való kiűzését követően rohamosan megkezdődött a mai Krisztinaváros beépülése. Az egykor tiszta patak lassacskán Buda „rettegett rémei” közé kezdett tartozni.
1872-ben ezek a sorok jelentek meg a Vasárnapi Újságban: „… bűze nem érzik meg képünkön, mely híven ábrázolja egyik legérdekesebb részletét a Rácvárosból, de éppen jelenleg, járvány idején nem is akadna több rajzolónk – ha mindjárt fertőtlenítő savban és aranyban fürösztenénk is –, aki a környék levegőjét megmételyező ároknak többi festői részletével olvasóinkat megismertetni hajlandó volna...” A patak medrében és partjain felhalmozódott szemétdombok a patkányok és a kolera táptalajai voltak, ezért a főváros a beboltozása mellett döntött.
A beboltozás előtt számos kő- és fából ácsolt híd ívelt át a patak medrén. A második világháború idején pusztult el egy Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobor, amely a Tabánban állt, a mai Petőfi gimnázium közelében. Ez egy egykori kőhíd hídszobra volt. Az érdekesség azonban az, hogy az Ördögárok mind a tizenhárom kőhídjánál állt egy-egy Szent János-szobor.
Ezek nem véletlenül kerültek a hídfőkre, mivel Szent Jánost a 14. században Prágában egy hídról vetették a Moldvába, mert nem akarta elárulni a rábízott gyónási titkokat. Német és cseh budai telepesek hozták magukkal a tiszteletét. Feljegyzések szerint egy fából faragott Szent János-szobor még a Budát Pesttel összekötő hajóhíd közepén is állt. A tizenhárom hídból mára csak egy maradt fenn, a II. kerületben, a Páfrány út és a Lipótmezei út találkozásánál, de sajnos a szobrok közül egy sem élte túl a történelem viharait.A_Szent_Pal_patakjabol_lett_Ordogarok_historiaja3Visszakanyarodva az Ördögárokhoz: 1872-ből származó adat, hogy a Dunától a régi Horváth-kertig elkészültek a patak boltozatával. 1875-ben hatalmas felhőszakadás és árvíz volt a Tabánban (erről részletesen írtunk lapunk egyik korábbi számában), ami csak siettette a munkálatok befejezését.
Az Ördögárok Vérmezőn – amely ekkor katonai gyakorlótér volt – található szakaszát a 19. század utolsó éveiben terelték a föld alá. Az első világháború idején befejezték a Városmajor területének rendezését, majd az 1930-as években eljutottak a Riadó utcáig, ahol ma is nyílik az a hatalmas csatorna, amely a patak vizét a Dunába vezeti.

Balázs Attila