Egy zarándokút képei
Az Ars Sacra Fesztivál rendezvénysorozat keretében a Hegyvidéki Önkormányzat folyosógalériájában megnyílt kiállítás nem tartozik a szokványosak közé, mint ahogy rendszerint egy zarándoklat sem a fényképezésről szól, sokkal inkább az elmélkedésről. A képek és a hozzájuk kapcsolt idézetek nem csupán gyönyörködtetni szeretnének, hanem annál jóval többet: elgondolkodtatni.
Kolek Ildikó a spanyolországi Szent Jakab zarándokúton készítette fényképeit, amelyekből most El Camino – A Mi utunk címmel nyílt kiállítás a Hegyvidéki Önkormányzat folyosógalériájában. Mint Fonti Krisztina alpolgármester a megnyitón elmondta, a képek láttán ismét magával ragadta a régóta benne élő vágy, hogy a hétköznapok csip-csup ügyeit és hívságát hátrahagyva ő maga is nekiinduljon a nehézségekkel és viszontagságokkal teli zarándoklatnak. Azt is hozzáfűzte, hogy bár a kereszténység talán legöregebb, legismertebb és az utóbbi időben legdivatosabb zarándokútja nagyon vonzó célpont, de zarándokolni a magyarországi utakon is lehet, amelyek ráadásul érintik a XII. kerületet is.
Kránitz Mihály atya az úton levés örök kérdésköréről beszélt, hiszen akár tudatosan zarándokolva, akár csak az életünk napjait élve mindnyájan egy és azonos „túrabakancsban” járunk. Legyünk akárhol és akármikor, életünk bármely fázisában minden egyes lépésünkkel haladunk egy következő állomás, életcél felé. Persze, a mindennapok feladatait hátrahagyó, megszokott tárgyaitól és kényelmétől megszabaduló és az időjárásnak magát kiszolgáltató zarándok sokkal intenzívebben képes megélni ezt az utazást.
Az utat egyik oldalról a testi fáradtság és a vízhólyagok, a nehézségek, az éhség és a szomjúság, a csüggedés és a magány szegélyezik – folytatta az atya –, ám a másik oldalon ott vannak a zarándoktársak, a természet és a lelki élmények, amelyek a megfelelő időben erőt adnak a következő lépéshez. A cél pedig csak fizikailag a Santiago de Compostella-i barokk katedrális, valójában azonban életünk beteljesedése.
A spanyol nyárban harminc napot gyalogló Kolek Ildikó bevallotta, számára az indulás lendületét a gyors döntés adta, mert ha hosszasan készülődött volna, valószínűleg visszariad az ismeretlentől és a nehézségektől. Így viszont egy alaposan elkoptatott bakanccsal és egy szinte üres hátizsákkal, de a lelkében olyan élményekkel tért vissza, amelyek feldolgozása még mindig tart, pedig már nyolc éve hazaért… A megnyitó résztvevőit és az október 17-ig (ügyfélfogadási időben) megtekinthető kiállítás minden látogatóját arra buzdította, hogy akár örömükben, akár bánatukban, merjenek elindulni az úton, és ráhagyatkozni a gondviselésre. Ebben szeretnének segíteni a képek és az idézetek.
Az Ars Sacra Fesztivál részét képező tárlat megnyitóját tartalmas kulturális programmá egészítették ki azok a magyar istenes versek, amelyeket gitárkísérettel énekelve vagy prózában hallgathattak meg a látogatók.
(Barta)