Hegyvideki_talalkozasok_Ybl_Miklossal1

Hegyvidéki találkozások Ybl Miklóssal

Ebben az évben ünnepeljük Ybl Miklós (1814–1891) építész születésének kétszázadik évfordulóját. A mester korának egyik legkiemelkedőbb alakja volt, hatalmas életművet alkotott. Az Építészet évét 2014-ben az ő neve fémjelzi, rá emlékezünk szakmai sétákon műveinek bemutatásával, a tiszteletére rendezett számos konferencián, az Ybl Miklós öröksége című televíziós sorozatban, az épített kulturális emlékeket ünnepelve.
Ybl Miklós tervezett templomokat, kastélyokat, palotákat, bérházakat, villákat, lovardákat, fürdőket, síremlékeket, mauzóleumokat is. Korai épületei, például a fóti katolikus templom, a kecskeméti evangélikus templom, a ferencvárosi plébániatemplom vagy a Zichy-kastély Kálozon a hazai romantikus építészet kiemelkedő alkotásai.
Később a neoreneszánsz stílusra tért át. E korszakának legismertebb művei a fővárosban az Operaház, a Várkert Bazár és a Várkert-kioszk, a Fővámház, a Festetics-palota és a Károlyi-palota. Számos vidéki kastélyt is ebben a stílusban tervezett, különösen említésre méltó az ókígyósi Wenckheim-kastély, vagy a francia hatást mutató turai Schossberger-kastély.
Ybl munkásságában stílusával kivételt képez a klasszicizáló lipótvárosi bazilika, amelynek építését Hild halála után vette át. (Forrás: Hild-Ybl Alapítvány: Ybl Miklós, 1991–1992.) Rendkívüli igényességgel kidolgozott terveit – a nem megvalósult munkákkal együtt – a Fővárosi Levéltár, az Országos Levéltár és a Kiscelli Múzeum őrzi.
A Hegyvidéket is gazdagítja Ybl Miklós munkássága. Felfedező sétánkat kezdjük a Budakeszi úton! A 36/b számú, parkosított telken csodálhatjuk meg a helyreállított, romantikus, szabadon álló, magasföldszintes Rózsa-villát. Mivel nem maradt fenn eredeti terv és írásos anyag, az épület előtörténete csak feltételezhető a levéltári kutatások alapján: 1843–1854 között épülhetett, építtetője Rózsa Lajos ügyvéd vagy Oszvald Antal nagykereskedő volt, aki 1852-ben lett az ingatlan tulajdonosa. Tervezője lehetett Hild József, de stílusa alapján inkább Ybl Miklós vagy Feszl Frigyes.Hegyvideki_talalkozasok_Ybl_Miklossal4A téglalap alaprajzú villa főhomlokzatának középrészét három árkádnyílással megnyitott loggia hangsúlyozza, az oldalszárnyakon egy-egy félköríves záródású ikerablak nyílik. A loggiához teljes szélességben lépcsősor vezet fel. A hátsó homlokzat a főhomlokzat beosztását tükrözi, középen hármas vak ívezettel, bejárati ajtóval. Az oldalhomlokzatok a főhomlokzat oldalszárnyainak architektúráját ismétlik meg. (Forrás: Komárik Dénes: Tudományos dokumentáció, 1970)
Ybl Ervin stíluskritikai alapon feltételezi, hogy a szerző valószínűleg Ybl Miklós volt: „A Vendramin-ablakos villa kompozíciója olyan tömör, stílusa olyan fegyelmezett, hogy inkább lehetett Ybl a mestere, mint a szenvedélyesebb, önkényesebb Feszl. A belső megfelel a külsőnek. Ezenkívül a homlokzati loggia korinthusi oszlopainak fejezetét olyan quattrocentói bájjal formálták meg, hogy feltétlenül a reneszánszra hajlamosabb Yblt feltételezhetjük tervezőjének.” (Forrás: Ybl Ervin: Ybl Miklós, 1956)
A villaépület évtizedeken keresztül pusztult, míg néhány esztendővel ezelőtt egy igazi műpártoló, Kovács Gábor tulajdonába került. Napjainkra kívül-belül megújult, korhű bútorok, a régi időket idéző színes tapéták és a magyar festészet remekei láthatók benne, s 2010 óta kibérelhető rendezvények céljára.
Folytassuk a sétát a Béla király úton! A 30-as számú ingatlan ma kormányrezidencia, hajdan itt állt a Perger-villa, amely Perger Ferenc pesti kereskedő számára épült 1847–1848-ban Ybl terve szerint. A famunkákat Fleischinger ácsmester készítette.
E romantikus, faverandás, fűrészelt fadíszítést alkalmazó, úgynevezett „svájci ház” típus az 1840-es években jelent meg a nyaralóépítészetben. Alaprajza, tömegformálása hasonló a korábbi klasszicista villákéhoz, a téglalap alakú épülettömb főhomlokzatát timpanonnal záródó oszlopos tornác hangsúlyozta. A villához tartozó angolkert és gyümölcsös is igen figyelemreméltó volt. (Forrás: Branczik Márta: Magánpaloták, magánvillák)
A villát valószínűleg az 1950-es években zajló építkezések során bontották le. A Vasárnapi Újság 1865-ös számait fellapozva az ingatlanhirdetések között ezt találjuk: „A legszebb villa eladása a Svábhegyen. A tájékilag pompásan fekvő, néhai Perger Ferenc villája a budai hegyekben, tekintve annak pazar építési modorát s mesterkezek által készített elődíszítését, e hirdetményünk bevezető föliratát tökéletesen igazolja.”
A Diana utcára érkezve a Templom téren magasodik az Istenhegyi Szent László-templom. Az 1850-es évek elején a Svábhegyen lakó neves közéleti személyiségek – báró Eötvös József, Jókai Mór, Döbrentey Gábor – kápolnaépítés igényével választmányt alapítottak és gyűjtést kezdeményeztek. A tervet a divatos bécsi építész, Romano von Ringe (1818–1882) készítette. Egyes források és a bejárat melletti tábla felirata szerint a kápolnát Ybl Miklós építette, aki ekkor már népszerű és sokat foglalkoztatott szakember volt.Hegyvideki_talalkozasok_Ybl_Miklossal3A mintegy harminc évig létező kápolna romantikus stílusban, a környéken álló „svájci házak” mintájára készült, díszes faoromzattal, középkorias, bélletes kapuval, egyteres belső térrel, nyeregtetővel. A bejárat felett karcsú fatorony emelkedett – írja 1855-ben a Vasárnapi Újság. Ekkor a kápolna már tető alatt volt, az építési munkák lelassultak, a belső kialakítás még hiányzott. 1857 májusában a választmány a császárhoz fordult támogatásért. A másik feltételezés szerint ekkor került kapcsolatba az építőkkel Ybl Miklós, az épület befejezéséhez így ő csak részletmegoldásokat adott.
A kápolnát 1860-ban szentelték fel, 1884-ig állt fenn eredeti állapotában. A torony faszerkezetének tönkremenetele miatt 1866-ban restaurálták, átalakították, a főhomlokzat díszesen faragott faoromzatát a toronnyal együtt elbontották. A bejárat elé kőből és téglából támpillérekkel gyámolított, karcsú torony épült, tűszerű toronysisakkal.
A korábbi kápolna templommá alakult át, ekkor készült belül a faanyagú kórus, a mennyezetre pedig álboltozat került. Az időközben elkallódott oltárkép helyére Stetka Gyula ma is látható, Szent Lászlót ábrázoló képét helyezték ki. (Forrás: szlp.hu)
Képzeletbeli sétánk befejezéseként a Széchenyi-emlék úton, a Rege út torkolatánál lévő Széchenyi-kilátóhoz érkeztünk. Az Ybl Miklós tervei alapján készült egykori gloriettet 1898-ban hozták ide, eredetileg a Városligetben, a Hősök terén 1868-ban fúrt artézi kút fölött állt. Ma a Hegyvidék közismert emlékműve.
A nyolcszög alaprajzra szerkesztett, rusztikus falazatú alépítmény feletti teraszra kétoldalt széles, balusztrádos korlátú lépcső vezet fel. A lépcsők indításánál álló oszlopokat Budapest címere díszíti. Az alépítmény tengelyében a hármas ablaknyílást félköríves párkány zárja.Hegyvideki_talalkozasok_Ybl_Miklossal2A terasz közepén magasodik a kőből falazott, henger alakú, lépcsőzetes kupolával fedett felépítmény, amelynek tetején emelkedik a harang formájú, gazdagon díszített fém zászlórúdtartó. A homlokfal előtt, a lépcsőkarok között ívelő egykori medence ma virágágy, közepén, az 1860-as emlékkő tetején Széchenyi 2004-ben felállított bronz mellvédszobra látható.
A túloldalon a lejtő felől lépcsősor vezet a kútház kétszárnyú, csillagdíszes bronzajtajához. Az előtte kialakított, támfallal övezett platón állt az eredeti szobor, amelyet 1891-ben Stróbl Alajos készített, és 1977-ben nyoma veszett.
A főhomlokzaton, a félköríves orommezőben felirat olvasható: „Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar dicsőségére Ybl Miklósnak ezt az alkotását az artézi kúttól idehozták 1898-ban Márkus József főpolgármester, Halmos János polgármester idejében. Átépítették 1926-ban Ripka Ferenc Dr. főpolgármester, Sipőcz Jenő Dr. polgármester idejében." (Forrás: muemlekem.hu, Salamin András: Hegyvidéki utcanév-lexikon)
Ybl Miklós korának újító mestere volt, nem tett különbséget kis és nagy feladat között. Munkássága napjainkban is meghatározó nemzeti és európai kincs.

Összeállította: Beöthy Mária építész