Palántázás a kertben és a teraszon
A palánta általában olyan fiatal növény, amelyet védett helyen neveltek, vagy neveltünk, hogy amikor az idő jóra fordul, kiültethessük, és mihamarabb gyönyörködhessünk a virágokban. Aki ültetett már palántát, bizonyára megtapasztalta, hogy egyáltalán nem mindegy, milyen ez a kis növény. Ha könnyű, tőzeges földben nevelkedett, és a gyökerei nem szőtték át a földlabdáját, akkor valószínűleg éretlen még. Az ilyen növénykéket a lehető legrövidebb időn belül ki kell helyezni, különös odafigyeléssel gondozni, gyakrabban öntözni, hogy pótolhassák lemaradásukat.
Előfordul, hogy a palánta átültetésénél egy kis hálóval körülfogott hengert találunk a tő körül. Ez arra enged következtetni, hogy a növény tőzegcserépben kezdte meg fejlődését, majd nagyobb cserépbe ültették át. A háló lassan lebomlik, nem kell eltávolítani.
A vásárolt palánták minőségére utaló jel, ha a cserép alján kibújnak a gyökerei. Az ilyen növény valószínűleg jó helyről származik, és mindent megkapott az optimális fejlődéshez. Szintén jó jel, ha már láthatók rajta a fajra és fajtára jellemző első bimbók, virágok.
A palántanevelés legolcsóbb és legszórakoztatóbb módja, ha saját magunk vetjük el a magokat, és gondozzuk a növényeket kiültetésig. Az otthoni nevelés előnye, hogy sokféle növénnyel (fűszerekkel, dísznövényekkel, zöldségekkel) próbálkozhatunk egyszerre – a legrosszabb, ami történhet, hogy siker esetén elajándékozzuk a kertben, erkélyen el nem férő palántákat.
A tárgyi feltételek közül a legfontosabb a megfelelően laza, tőzeges, tiszta földkeverék és a megbízható forrásból származó vetőmag. Ha vásároljuk a magokat, minden esetben ellenőrizzük a lejárat időpontját, saját gyűjtésű magjainkat pedig ne tároljuk melegben, és lehetőleg használjuk fel egy-két éven belül!
Kárba veszhet a sok gondoskodás, ha a csíraképességét elveszített magokat locsolgatjuk. A vásárolt magok csomagolásán általában szerepel az optimális vetési idő, a vetési mélység és a csírázási idő. Ezek pontos betartásával és figyelemmel kísérésével meggyőződhetünk arról, hogy növényeink rendesen fejlődnek-e.
Ha kibújtak a sziklevelek, akkor már könnyebb a helyzet, hiszen csak öntözni kell a magoncokat. Amennyiben a vetésnél több mag kerül egymás mellé, és a sűrűn kelő növények zavarják egymást, érdemes már egészen fiatal korban kiszedni a kisebbeket, hogy csak a legerősebb maradjon meg, és fejlődjön. Ha engedékenyek vagyunk, és túl sok növénykét hagyunk meg, akkor végül egyik sem lesz képes erőteljes növénnyé fejlődni.
Akár vásárolt, akár otthon nevelt palántát ültetünk a végső helyére, érdemes tápanyagban gazdag földkeveréket használni, hogy a védett körülmények között előnevelt növény a lehető legjobb körülmények között alkalmazkodhasson új környezetéhez, és az átültetés ne vesse vissza a fejlődését. Oda kell figyelni a palánta magasságára, mert sem a mélyre ültetett, sem a magasan, a talaj felszíne felett kiemelkedő nem tud növekedni. A mélyen ülő könnyebben berothad, a magasan maradó pedig kiszáradhat.
A palántákat károsíthatja a napfény is, hiszen korábban csak üvegen keresztül sütkérezhettek. Az égések elkerülése érdekében az első napokban óvjuk őket a közvetlen napsütéstől, vagy még jobb, ha olyankor tudjuk kiültetni a szabadba, amikor többnapos borongós idő várható. A szórványos tavaszi esők segítenek az öntözésben, a felhőkön átszűrődő, vagy csak rövid ideig kisütő nap sugarai nem károsítják a növényt, de segítenek megszokni a megváltozott adottságokat.
(Barta)