Közös érdek a futópálya épségének megőrzése

Szombat délelőtt van. A városmajori futópályán egy két év körüli kisfiú játékmotorozik. Mögötte sétál az édesanyja, éppen telefonál. Többeknek is le kell térnie a pályáról, hogy kikerüljék őket.
Néhány perccel később egy póráz nélküli kutya keresztezi a futók útját. Nem telik el sok idő, és egy szerelmespár téved a narancssárga szőnyegre. „Nem látjátok, hogy ez a futóknak van?” – mordul rájuk mérgesen a harminc év körüli férfi, aki a sokadik kör után megelégelte, hogy nem tud nyugodtan végighaladni a pályán. A pár tagjai egymásra néznek, gúnyosan mosolyognak, majd ekképpen kommentálják a dorgálást: „Miért, nehezedre esik kikerülni?” A futó nem hallja a választ, már messze jár.
Kíváncsiak voltunk egy olyan ember véleményére, aki a közelben lakik, szeret futni, és a kutyáját is rendszeresen a városmajori parkban sétáltatja. Monspart Sarolta tájfutó-világbajnokot kérdeztük, aki legutóbbi beszélgetésünk alkalmával elmondta, számára a városmajori futókör a legszebb születésnapi ajándék volt, amit valaha kapott.

Kutyasétáltatóként és sportolóként is találkozhatunk önnel itt, a Majorban. Milyen tapasztalatai vannak a lassan egyéves futópályával kapcsolatban?

– A futópálya mindenkié a kerületben, és mindenkié a Hegyvidéken kívül is. Mindenkié, aki ide jön sportolni. Ingyenes, nem bekerített, nincs őrzője, de kivilágított, takarítják, csodás természeti környezetben kanyarog. Mégis, ahogy látom, van probléma, ha valaki akadály nélkül akar futni pár kört! A Városmajort több betonozott sétaút szeli át hosszában és széltében is. Azokon lehet kerékpározni, babakocsit tolni, sétálni, gyalogolni, nordic walking gyaloglással haladni. És pórázon kutyát vezetni! Érdekes, a múlt évben, miközben a futókörön sportoltam, többször is szóltam a „szabálytalanul” odatévedőknek, és gyakran találtak megértésre a szavaim.

Köztudott, hogy ön is imádja a kutyákat. Jogosnak érzi a kutyatartók felháborodását, azt, hogy nem engedik meg nekik, hogy a futópályán sétáltassák az ebeket?

– A futókör a mozogni vágyóké – a kutyáké a két bekerített kutyafuttató. A gazda és a kutya sikeres sétájához szükség van a több mint ezerméteres majori kör megtételére is, szabály szerint pórázzal. Ez az útvonal nem szükségszerűen, de keresztezheti a futókört, ahol a kutyás általában odafigyel áthaladáskor. Velem is előfordult már, hogy egy régi ismerőssel találkozva olyan mély beszélgetésbe merültünk el, hogy a kutya a hátam mögött, épp a futókörön feküdt le. Keresztben… Jogos volt az épp érkező futó megjegyzése, és én természetesen elnézést kértem tőle a figyelmetlenségemért. A kutyának nincs helye a futópályán!

Ön szerint mi lenne a legjobb megoldás? Hogyan lehetne megértetni a renitensekkel, hogy közös érdek a futópálya épségének megőrzése?

– A futópálya épsége, állagának megőrzése fontos. Mindenkinek! A kutyatartónak, a kerékpárosnak, a gyermekét a körön kerékpároztatónak is. Szóljunk egyszer, kétszer, sőt sokszor is, ha szükséges! Már látásból ismerem a körön edző futókat, rohanókat és igyekvőket. Meg a szabálytalankodókat is. A megoldás nem egyszerű. Mutassunk példát, aztán szóljunk rá a futókört „illegálisan” igénybe vevőkre, akár ember, akár kutya. Nem könnyű, mert egyszerűbb elfordulni és nem látni, mint esetleg konfliktusba keveredni, mégis azt mondom: mindnyájunknak tenni kell azért, hogy megóvjuk a futópályánkat!

bm.