Hanuka

Hanuka

Nem tartozik a legnagyobb zsidó ünnepek közé, ám egyrészt népszerűsége, kedvelt szokásai, másrészt a karácsonyhoz néhány vonatkozásban hasonló szokásrendszere és adventi-karácsonyi időpontja miatt szélesebb körben ismert ünnep. Kiszlév hónap 25-től tartják nyolc napig; vagyis a november végétől december végéig – ritkán január elejéig – terjedő időszakra eshet, az idén december 6–14-ig tart.
Hanuka, eltérően a nagy zsidó ünnepektől, nem bibliai parancsból ered. Történeti előzményeit a Makkabeusok két könyvében olvashatjuk, amelyek híven számolnak be arról a szabadságharcról, amit a zsidók Júda Makkabi vezetésével vívtak IV. Antiokhosz szír-görög király zsarnoki uralma ellen. Az uralkodó erőszakosan hellenizálni akarta a zsidókat; megtiltotta a szombat megtartását, a gyermekek körülmetélését, és a népet disznóhúsevésre kényszerítette. Előbb kirabolta, majd Kr. e. 167-ben meggyalázta a jeruzsálemi Szentélyt azzal, hogy Zeusznak állíttatott szobrot benne, és az oltáron disznót áldozott. Akik nem engedelmeskedtek parancsának, és hűségesek maradtak a törvényekhez, azokat a király kegyetlenül megölette.
A zsarnokság ellen a zsidók a Hasmóneus családból származó Matitjahu, majd legidősebb fia, Júda Makkabi vezetésével fellázadtak. A felkelést csakhamar siker koronázta, így Kr. e. 164-ben – más források szerint 165-ben – visszafoglalták és megtisztították a Szentélyt, új oltárt építettek, és áldozatot bemutatva ugyanazon a napon szentelték fel – kiszlév 25-én –, mint amelyiken azelőtt Antiokhosz megszentségtelenítette. Végül pedig elhatározták, hogy ezentúl minden évben, a Templom újraszentelésének emlékére, nyolcnapos ünnepet tartanak. A hanuka szó is ezt jelenti héberül: felavatás, felszentelés; ezért nevezik hanukát a Templomszentelés ünnepének.
A legjellegzetesebb hanukai szertartás előzményét is sokan ennek a felszentelésnek egy csodás körülményével magyarázzák, amiről a Talmud tudósít. Amikor ugyanis a Makkabeusok visszafoglalták a Szentélyt, és újra meg akarták gyújtani a menórát, mindössze egy kancsó olajat találtak, amelynek tisztaságáról a főpapi pecsét tanúskodott. Ez a kancsónyi olaj, habár csak egyetlen napra lett volna elegendő, nyolc napon keresztül égett, egészen addig, amíg új, tiszta olajat tudtak előállítani.
Ennek a csodának az emlékére az ünnep nyolc napja alatt a zsinagógában és a zsidó otthonokban is hanuka-gyertyákat gyújtanak, úgy, hogy az első estén egyet, majd mindennap eggyel többet, egészen az utolsó estéig, amikor nyolc – valójában kilenc – lángocska lobog a hanukai gyertyatartóban. Ennek a jellegzetes gyertyatartónak – amelyet hanukijának neveznek – összesen kilenc ága van; nyolc a hanukai gyertyák számára, egy pedig (általában a középső) a samesz (szolgagyertya) részére.
A samesz egyrészt arra szolgál, hogy segítségével gyújtsuk meg estéről estére a többi lángot, másrészt pedig hozzájárul annak a tilalomnak a betartásához, amely szerint a hanukai gyertyák fényét semmilyen más célra (például olvasásra) nem lehet felhasználni. Így ha véletlenül mégis igénybe vettük, tulajdonképpen a samesz fényét használtuk.
Maga a hanukija anyagát, méretét és formáját tekintve is sokféle lehet. A szerényebb kivitelű kerámia, fa vagy fém gyertyatartók mellett számos művészi díszítésű, pompás rézből vagy ezüstből készült hanukijával is találkozhatunk a zsinagógákban vagy a zsidó otthonokban.
A gyertyagyújtás meghatározott rendben történik. Az első napon a jobb szélső gyertyát kell meggyújtani, a másodikon először a mellette lévőt, a harmadikon jobbról a harmadikat és így tovább; vagyis naponként bal felé haladva mindennap balról jobbra. A gyertyagyújtás előtt az első este három, a továbbiakban két áldást mondanak. A lángoknak egy-egy estén legalább fél óra hosszat kell égniük, ez idő alatt hanukai dalok éneklésével ünnepel a család. A dalok közül a legismertebb a Moauz cur kezdetű, ez az oltár felavatásáról szól. A hanukiját általában az ablakba szokták állítani, hogy az arra járót is emlékeztesse az ünnepre.
Hanuka a többi zsidó ünnephez hasonlóan történelmi és egyben vallási ünnep. A templom újraszentelése egyszerre jelenti egy kis nép függetlenségi küzdelmének diadalát és az Istennel kötött szövetséghez való hűség megerősítését. Erről szól az ünnep szombatjának olvasmánya Zacharija (Zakariás) próféta Könyvéből: „Nem sereggel, nem erővel, hanem Isten szellemével.”
Ugyanakkor nyilvánvalónak tűnik az ünnep természeti jellege és eredete is. Hanuka az év legsötétebb napjaira, a téli napforduló idejére esik, amikor a nappalok rövidülésének tendenciája megfordul, ismét napról napra világosabb lesz. Szemléletesen érzékelteti mindezt a hanuka-gyertyák meggyújtásának folyamata. Minden bizonnyal nem véletlen, hogy a gyertyagyújtásról folytatott egykori vitát – növekvő vagy csökkenő rendben gyúljanak-e a gyertyák a nyolc nap folyamán – a gyakorlat egyértelműen a növekvő fény mellett döntötte el. Méltán nevezik hanukát a fény ünnepének.
Habár hanuka mind a nyolc napja félünnepnek számít, vagyis nincs munkatilalom, ez az időszak mégis igazi örömünnep, a szórakozás, vidámság ideje, amikor tilos gyászolni vagy böjtölni. A középkorban ilyenkor tartották az első téli iskolai vizsgákat, jutalmak, segélyek kiosztásával, lakomákkal egybekapcsolva. Ma is több iskolai, egyesületi ünnepélyt rendeznek hanuka idején, szavalatokkal, énekekkel, előadásokkal. Ez a jótékonykodás időszaka is, aminek során különös figyelemben részesülnek a vakok, akik nem láthatják hanuka fényeit. Az utóbbi időkben, nyilván a karácsony hatására, szokássá vált a gyermekek és egymás megajándékozása is.
Barátok, családtagok gyakorta együtt ünneplik a gyertyagyújtást, énekszóval és játékkal. Kedvelt hanukai időtöltés mindenféle társasjáték, elsősorban is a kártyajátékok. Ezek közül a legnevezetesebb a kvitli, a huszonegyes egyik válfaja. Felnőttek és gyerekek egyaránt szoktak kártyázni, és még a legszigorúbban vallásosak is megengedhetőnek tartják ebben a néhány napban ezt a máskor általuk bűnösnek tekintett szórakozást.
Jellegzetes hanukai gyermekjáték a trenderli, más néven pörgettyű. Régen a gyerekek az ünnep előtt nagy munkába kezdtek, maguk öntötték ólomból a játékszert, ma leggyakrabban már műanyagból készül. A pörgettyűnek négy oldala van, mindegyiken egy-egy héber betű: nun, gimel, hé és sin. A betűk a hagyomány szerint a „Nagy csoda történt ott” mondat szavainak kezdőbetűire utalnak.
Végül szólnunk kell karácsony és hanuka sajátos kapcsolatáról is. Szemben a kereszténység két másik nagy ünnepével, a húsvéttal és a pünkösddel, amik zsidó ünnepekből erednek, karácsony és hanuka között nincs ilyen összefüggés. Ugyanakkor könnyen felfedezhető számos hasonlóság a két ünnep között, ezek részben az eredetükre, részben bizonyos kölcsönhatásokra vezethetők vissza. Mindkettő a téli napforduló időszakára esik, így a fény, a gyertyagyújtás fontos szerepet játszik a szokásrendszerükben. Örömünnep jellegük miatt is megegyeznek bizonyos szokások, például az ajándékozás, a társasjátékok, az éneklés stb. Mindezek miatt aligha lehet csodálkozni, hogy hanukát a népnyelv zsidó karácsonynak is nevezi.