Felnotteknek_is_hasznos_a_vedooltas

Felnőtteknek is hasznos a védőoltás

A felnőttkori védőoltásokról esett szó az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem idei utolsó előadásában. Dr. Török Katalin belgyógyász háziorvos egyebek közt arról is beszélt, milyen betegségektől védenek meg az idősek számára is elérhető vakcinák, s külön kiemelte az influenza elleni védőoltás fontosságát.

„Gondolkozzunk együtt a felnőttkori védőoltásokról!” címmel tartott előadást dr. Török Katalin az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem decemberi, idei utolsó találkozóján. A belgyógyász háziorvos mindenekelőtt elmondta, hogy az iparilag fejlett országokban egyre többen nem adatják be a védőoltásokat. Azt gondolják ugyanis, hogy ezek egy részére nincs szükség.
Ez alapvetően téves álláspont, hiszen a védőoltás célja az emberek egészségének megőrzése, segítségével elkerülhető egyes súlyos fertőző betegségek és a járványok kialakulása – hangsúlyozta dr. Török Katalin. Ráadásul egyes védőoltások közvetve a rákmegelőzést is szolgálják, megóvnak a vírusfertőzések késői következményeként kialakuló daganatoktól: ezt szolgálja a Hepatitis B és a HPV elleni védettség kialakítása.
A felnőttek között elsősorban azokat kell oltani, akik fokozottan ki vannak téve a fertőzéseknek. Ebbe a körbe tartoznak az idős emberek, akiknek attól függetlenül, hogy szenvednek-e valamilyen krónikus betegségben, a biztonság kedvéért érdemes beadatni egyes oltásokat. Rajtuk kívül a harmadik világba, Ázsiába, a mediterrán országokba utazók is jobban teszik, ha tájékozódnak a szükséges védőoltásokról.
Fertőzést a gombák, vírusok és baktériumok okozhatnak, az utóbbi kettő ellen léteznek oltások, a gomba esetében erre nincs szükség. Tudni kell, hogy a bélben lévő baktériumok és vírusok szájon át fertőznek. A kanyaró, a bárányhimlő, a rubeola, a tüdőgyulladás és a bakteriális agyhártyagyulladás is cseppfertőzéssel terjed. Ezért fontos, hogy WC-használat után alaposan, sok vízzel és szappannal kell kezet mosni, így elkerülhető a szennyfertőzés. Kevésbé gyakori, amikor nyálkahártya- és bőrsérüléseken keresztül jutnak baktériumok és vírusok az egyik emberből a másikba.
A malária és a kullancs által terjedő vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás ellen is létezik védekezés. A kórokozó a szervezetben általános tüneteket (láz, elesettség, fáradtság, izomgyengeség) okoz, valamint egyes szerveket célzottan is megbetegít. Ilyenkor lép közbe az immunrendszer, a limfociták felismerik a vírusokat és a baktériumokat, majd ellenanyagot termelnek. Ennek segítségével a falósejtek elpusztítják a kórokozót. Pontosan ezt a folyamatot váltja ki a védőoltás, ami bizonyos ideig védettséget nyújt a fertőzéssel szemben.
Éppen ezért a védőoltások beadását általában meg kell ismételni, így lehet elérni, hogy az immunrendszer továbbra is emlékezzen arra, mikor és milyen ellenanyagot kell termelnie. Maga a vakcina csak annyi antigént tartalmaz, hogy kiváltsa az immunválaszt, de még nem betegíti meg a szervezetet. Ezért a kórokozó általában életképtelen, vagy élő, de gyengített formában kerül a szérumba, virulens vírussal soha nem oltanak.
Élő kórokozót tartalmaz a rubeola, a mumpsz, a tbc és a sárgaság elleni vakcina. A legjobb, ha az antigén a felkar izomzatába kerül, onnan jut el a vérárammal az immunsejtekhez, amik elkezdik termelni az ellenanyagot. Ezt követően, ha a kórokozó a szervezetbe kerül, az immunrendszer azonnal közbe tud lépni.

Jelenleg huszonhat védőoltás érhető el Magyarországon. Ezek közül a felnőttek számára javasolt az influenza (évenként kell ismételni), a veszettség (5 évig aktív), a tetanusz (10 évre nyújt védettséget), a Hepatitis A és B (25 évig véd), a HPV (életre szól) és a tüdőgyulladás elleni vakcina. Az utóbbiból mindkét típust ajánlott beadni. A kullancs által kiváltott agyhártyagyulladást öt-, 65 éves életkor felett háromévente kell megismételni.
Ami a mellékhatásokat illeti, dr. Török Katalin arra hívta fel a figyelmet, hogy a leggyakoribb a helyi bőrpír, ami néhány nap alatt elmúlik. Felléphetnek a vivőanyaggal szembeni allergiás reakciók, ezek azonban könnyen kezelhetők. Az élő, legyengített kórokozók okozhatnak enyhe lázat, hőemelkedést. A súlyos allergiás reakció esélye mindössze egy a millióhoz, a védőoltás beadása miatti halálesetről pedig nincsenek feljegyzések.
Sok ember panaszkodik, hogy az influenza elleni oltás „leverte a lábáról”. Ezzel kapcsolatban a belgyógyász hangsúlyozta: a tüneteket biztosan nem a vakcina váltotta ki, ahogyan az sem igaz, hogy sokkal jobb a betegségen átesve megszerezni a szükséges védettséget. Bár a védettség így is kialakul, azonban nem mindegy, hogy milyen körülmények között, hiszen az oltás segítségével nem kell végigszenvedni a betegséget.

-os