Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Emlekek_kis_tere

Emlékek kis tere – Németh László és barátai emlékszoba nyílt

Aki gyakran jár a Németvölgyi úton, a 18-as szám egyik üvegajtaja mögött felfigyelhetett Németh László portréjára. Az író egyik lánya, Németh Ágnes régóta dédelgetett tervét valósította meg az emlékszoba megnyitásával.
A kis helyiség dísze a hatalmas, ódon, faragott szekrény, amely olykor az íróról készült régi filmfelvételeken is feltűnik. Ebben most Németh László személyes holmijai helyett egy televízió található – a látogatók az író életéről szóló dokumentumfilmet nézhetik meg. A falakon fényképek tucatjai sorakoznak, családi fotók a négy Németh lánnyal, unokákkal, a tetterős feleséggel, Démusz Gabriellával és a kor irodalmi, művészeti életének színe-javával. Németh László életművének ismerői dúskálhatnak a művekhez kapcsolódó helyszínek, alakok fotódokumentumaiban.
Az író papírral a kezében a szárszói konferencián: felötlik bennünk az elveszett első, rögtönzött szárszói beszéd. Az 1956 októberében az első unokával készült, jól komponált családi felvétel eszünkbe juttatja a forradalom hatása alatt írt Emelkedő nemzetet, majd a november 4-e után következő kényszerű bujdosást.
A sok sajkodi kép a Németh László életében a béke és az alkotás szigeteként működő nyaralót tárja elénk. Fotók rengetege, amelyeken Major Tamással, Sinkovits Imrével, Illyés Gyulával, Keresztury Dezsővel, Tamási Áronnal vagy Borsos Miklóssal látható. De itt van az a kép is, amelyen Mádl Ferenc mond beszédet az íróról készült szobor avatásán. Külön tablón szembesülhetünk azzal, milyen sok művét állították színpadra, vitték filmre.
Az asztalon egy nyomdából frissen kikerült könyv: Németh László és felesége levelezése 1920 és 1973 között. A kötetet, amelyet Németh Ágnes és Gál Mihály rendezett sajtó alá, és látott el jegyzetekkel, hivatalosan csak tavasszal mutatják be a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A levelekből két ember különös, sok vihart kiállt kapcsolata tárul fel előttünk, számtalan apró mellékinformációval, amelyek –tekintve, hogy Németh László szívesen mintázta meg a család közeli vagy távolabbi ismerőseiről regényhőseit – érdekes adalékul szolgálhatnak az irodalomrajongók számára.
„Munka nélkül nem tudok élni. Az életemnek ez az emlékszoba ad a továbbiakban értelmet. A közelben lakom, bármikor le tudok jönni beszélgetni azokkal, akiket érdekelhetnek ezek a képek és a történetek, amik hozzájuk tartoznak – mondja Németh Ágnes, aki az első tablót még otthona falára rakta össze a sok évtized alatt összegyűjtött fotókból. – Az összeállítás olyan nagy tetszést aratott, hogy ezen felbuzdulva folytattam a válogatást, hiszen több fiók van tele régi fényképekkel. Apám sokszor elmondta, élvezi a beszélgetést a vendégekkel, ugyanakkor úgy érezte, elpazarolta az időt ahelyett, hogy dolgozott volna…Édesanyám nagy ebédeket adott vasárnaponként a családnak, ezekre aki csak tudott, elment. Az ezt követő beszélgetésekre, ahogy apám hívta,»szellemi iszapfürdőkre« emlékszem vissza a legszívesebben. Ezen mindenki elmondta, mi is foglalkoztatja, milyen színdarabot látott, apám pedig megjegyzésekkel irányította a beszélgetést.”
Németh Ágnes előzetes egyeztetést követően kedden 10 és 12 óra között, csütörtökön 16 és 18 óra között fogadja a látogatókat az emlékszobában. Hetente egyszer olyan, az irodalomban jártas szakember is vele lesz, mint Lami Pál. Bejelentkezni legalább huszonnégy órával korábban a 200-1593-as telefonszámon lehet.

Juhász Zsófia