Év végi nemzetiségi közmeghallgatások (2.)

Testvérvárosi kapcsolatot építenének ki a horvátok

A horvát nemzetiségi önkormányzat közmeghallgatásának kezdetén Gyurity István elnök elmondta, a magyarországi horvátok számos kiváló személyiséggel gazdagították és gazdagítják ma is a kulturális közéletet. Köztük van Skrapits Lajos fizikus, aki íróként, költőként egyaránt maradandót alkotott, s a horvát önkormányzatiság kerületi és országos létrehozásából is kivette a részét.
Az elnök ezután röviden bemutatta az új nemzetiségi önkormányzat tagjait. Mándity Mariann Horvátországban végzett közgazdász, míg Szabó Jenőné a horvát kultúra területén szerzett kiemelkedő érdemeiért 2014-ben megkapta a Fővárosi Horvát Önkormányzat által adományozott Ivan Antunović-emlékplakettet.
A múlt év eseményeiről szólva az elnök kiemelte: a horvátok részt vettek a március 15-i, valamint az október 23-i kerületi ünnepségeken. A szentpéterfai testvérvárosi nemzetiségi önkormányzat közreműködésével az ottani színjátszó kör vendégszerepelt Budapesten: az Inkák kincse című horvát nyelvű vígjátékot adta elő a Croatica Kft. Nagymező utcai székházában. A színészek utaztatását a hegyvidéki nemzetiségi önkormányzat vállalta magára.A XII. kerületi horvátok képviseletében az önkormányzat tagjai számos egyéb programhoz csatlakoztak. Részt vettek a Testvérvárosi és Nemzetiségi Kulturális Fesztiválon a XV. kerületben, a XXII. kerületi horvát önkormányzat író-olvasó találkozóján, a Horvát Államiság Napja és Horvátország EU-csatlakozásának első évfordulója alkalmából szervezett rendezvényen, továbbá a Radnóti Miklós Művelődési Központban megtartott Horvát Napon. A képviselők a horvát nyugdíjasok klubját is rendszeresen látogatják.
Gyurity István hangsúlyozta: anyagi lehetőségeik szerények, de közös munkával, más horvát nemzetiségi önkormányzatokkal együttműködve, valamint a kerület segítségét kérve igyekeznek színvonalas munkát végezni. Terveik között szerepel egy vándor író–olvasó–képzőművészeti fesztivál megszervezése, valamint a nemzetiségek karácsonyának újbóli megrendezése (ennek egykor épp a horvátok voltak a kezdeményezői). Mindemellett testvérvárosi kapcsolatot szeretnének kiépíteni Opatijával. Mint a közmeghallgatáson elhangzott, 2015 első programja a Fővárosi Horvát Önkormányzattal közösen szervezett Horvát bál lesz január 17-én.

Történelmi visszaemlékezés a lengyelek közmeghallgatásán

Első ízben alakult lengyel nemzetiségi önkormányzat a XII. kerületben. Az új testület elnöke, Nyitrai Zoltán a közmeghallgatáson elmondta, hogy legelső hegyvidéki rendezvényükként november 11-én, a lengyel függetlenség napján megkoszorúzták Józef Piłsudski, a két világháború közti Második Lengyel Köztársaság legjelentősebb vezetője Apor Vilmos téri emléktábláját. (A tér, valamint az onnan induló Stromfeld Aurél út egykor Piłsudski nevét viselte.)Mint elhangzott, a helyi lengyelek március 14-én, Bem József és Esterházy János születésének évfordulóján a lengyel gyökerekkel (is) rendelkező magyar történelmi személyiségekről kívánnak megemlékezni múltidéző séta keretében. További terveik szerint július 15-én gasztronómiai bemutatót, valamint történelmi felvonulást rendeznek a lengyel királyi dinasztia, a Jagellók nevét viselő hegyvidéki út mentén: az 1410-es grünwaldi csatát elevenítenék fel, amikor is Lengyelország és Litvánia egyesült erővel aratott győzelmet a Német Lovagrend hadai fölött. Novemberben ismét megünnepelnék a lengyel függetlenség napját, aminek kapcsán rendhagyó történelemórákat tartanának kerületi diákoknak.
Történelmi visszaemlékezéssel folytatódott a közmeghallgatás: Éjszaka, mely megváltoztatta Lengyelország és Európa sorsát címmel Pietka Piotr újságíró, a kerületi lengyel önkormányzat tagja tartott előadást a Szolidaritás mozgalom felszámolása ellen hozott – sikertelen – intézkedés, az 1981. december 13-án kihirdetett hadiállapot előzményeiről és annak következményeiről. Erről az időszakról Sutarski Konrád költő is mesélt saját élményei alapján, továbbá elhangzott a hadiállapot idején íródott A lövések elhallgatnak című verse, amelynek lengyelországi publikálását annak idején megtiltotta a cenzúra.

Pályázatfigyelő rendszert alakítanának ki a romák

A következő öt évben Lakatos Józsefné, Raffa Aranka és Rupa Brigitta képviseli a hegyvidéki romákat. A közmeghallgatáson elhangzott, hogy a nemzetiségi önkormányzat szeretne felmérést készíteni a XII. kerületi roma polgárok körében, ami a munkanélküliségre, az iskolai végzettségre, a szociális helyzetre, az egészségügyi állapotra kérdezne rá. Ennek segítségével könnyebben lehetne segítséget nyújtani a szociális problémák kezelésében.
A roma nemzetiségű polgárok szakképzésének elősegítése érdekében az önkormányzat tagjai együttműködést kezdeményeznének a szakképző intézményekkel, munkahelyekkel, míg a foglalkoztatás javítását a pályázati lehetőségek feltérképezése és nyomon követése, azaz egy pályázatfigyelő rendszer kialakítása és működtetése szolgálná. A nemzetiségi önkormányzat elősegítené a roma gyerekek oktatását és a tehetséggondozást, ezért támogatnák a vállalkozó kedvű romák indulását a tehetségkutató rendezvényeken, programokon.A roma kultúra bemutatását kulturális napok és rendezvények szervezésével, támogatásával képzelik el a nemzetiségi önkormányzat képviselői. Ökomenikus napot hirdetnének, valamint a holokauszt-emléknapon szeretnének megemlékezni a roma áldozatokról. Részt vennének a Fővárosi Roma Kulturális Napon, valamint az ahhoz kapcsolódó gasztronómiai rendezvényen.
A roma identitás megtartásának részeként ingyenes lovári nyelvtanfolyamot szerveznének a kerületben élők számára. Szintén fontosnak tartják egy általános bűnmegelőzési program kidolgozását a kerületi rendőrkapitánysággal együttműködve, és segítenék roma nemzetiségű polgárőrök képzését is.

Márciuskát ünnepelnének a románok

Az őszi választásokat követően eldőlt, hogy a XII. kerületi románokat Fazakas Ágnes, Fazakas Sándor és Szemán Anna Éva képviseli öt évig. Mivel újonnan alakult meg a hegyvidéki román nemzetiségi önkormányzat, a közmeghallgatáson a 2015-re tervezett programokról esett szó.
Szemán Anna Éva elnök elmondta, hogy üléseik keretében megünnepelnék Románia nemzeti ünnepét (december 1.), az első magyarországi román ortodox püspök felszentelését (február 21.), Márciuskát (március 1-jén, a tavasz első napján a délkelet-európai népek ősrégi hagyománya, hogy még napfelkelte előtt arany- vagy ezüstérméket piros-fehér zsinórral kötnek a gyerekek nyakába vagy kezére, amivel megóvják őket a betegségektől és minden rossztól), valamint a húsvétot. Márciuska ünnepén nemzetiségi kulturális napot is tartanának.A nemzetiségi önkormányzat szeretne részt venni a Nemzetközi Egyházzenei Kórusfesztiválon, az Országos Mesemondó Versenyen, a magyarországi románok gasztronómiai fesztiválján, a méhkeréki (a román nemzetiségek jelentős központja) uborkafesztiválon, a magyarországi románok országos gasztronómiai fesztiválján, a Magyarországi Románok Kulturális Napján, a Magyarországi Román Kutatóintézet éves szimpóziumán, valamint a Hagyományos Román Népi Kultúrát Ápolók Társasága által rendezett Tiszta forrásnál című folklórgálán. A tervek között szerepel, hogy képviseltetik magukat a július 14-i, szegedi Megbékélési Tervezet ünnepén (1849-ben Kossuth Lajos és a román emigráció képviselője írta alá a dokumentumot).
Mindemellett felvennék a kapcsolatot a román kisebbség tevékenységével foglalkozó közművelődési intézményekkel és szervezetekkel, így az Óbudai Kulturális Központ Békásmegyeri Közösségi Házzal, a Józsefvárosi Kulturális és Sport Kht.-vel, a Magyarországi Románok Kutatóintézetével, a Magyarországi Románok Koalíciójával és a Magyarországi Románok Kulturális Szövetségével.

d–m.