„Budapest Riviérája”, a Bélakert vendéglő

A Farkasréti temetőhöz közel, a Németvölgyi út 38-as számú telkén működött a 20. század első felében a Bélakert vendéglő, amelyet a környékbeliek Borbála-lak néven is ismertek. A korabeli házszámozás ezen a területen nem esik egybe a mostanival, a Bélakert a mai Vas Gereben utca–Németvölgyi út sarkán állt egykor.
A vendéglő tulajdonosa 1924-ben Milis András volt, aki aztán a fiának adta át a stafétabotot. Az ifjabb Milis már Európa nagyvárosaiban tanulmányozta a vendéglátással kapcsolatos fortélyokat és a szakácsmesterséget, így járt a többi között Párizsban és Londonban is, majd hazatérve átvette édesapjától a hely üzemeltetését. Egy fennmaradt hirdetés szerint a Bélakert „Budapest valóságos riviérája, a török idők nyári kéjkertjeinek helyén, gyönyörű kilátással egész Budapestre, a Németvölgy kiszögellő csúcsán épült modern új teraszával és új berendezésével” várta vendégeit.
Hiába csábította azonban a vendéglő pompás konyhával, cigányzenével, kuglipályával, elsőrangú pincével a városi polgárokat, mintegy húszéves működés után, az 1930-as évek elején csődbe ment. Ebben nagy szerepe lehetett annak is, hogy a terület beépítését követően eltűnt az egykorvolt csodás panoráma. Így bár a Déli pályaudvartól az 59-es villamossal tíz perc alatt odaérhettek, mégis másfelé kerestek szórakozást az emberek. Az épület sajnálatos módon a második világháború során, Buda ostromakor teljesen megsemmisült.

(b.)