Rozmaringagak_a_svabkereszten

Rozmaringágak a sváb kereszten

A magyarországi németek elűzetésének emléknapja alkalmából megemlékezést szervezett a kerületi német nemzetiségi önkormányzat és a Svábhegyi Hagyományőrző Egyesület. A kitelepítettek emlékére misét tartottak az Istenhegyi Szent László Plébániatemplomban, ezt követően pedig megkoszorúzták az Eötvös úti sváb keresztet.
„Szembenézni történelmi múltunk eseményeivel, önvizsgálatot tartani és vállalni annak sötét, embertelen fejezeteit, bocsánatot kérni az azt elszenvedő áldozatoktól – a hazájáért, a nemzet kultúrájáért felelős minden politikai erő és az egész társadalom kötelessége” – hangsúlyozta a feszületnél a magyar és a magyarországi németek himnuszának elhangzását követően magyar és német nyelven mondott beszédében Meskó Gyula. A kerületi német önkormányzat elnökhelyettese elmondta, erről a gondolkodásmódról tett tanúbizonyságot a magyar országgyűlés 2012 decemberében, amikor január 19-t a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává nyilvánította.1946-ban ugyanis ezen a napon indult el az első vasúti szerelvény Budaörsről, s vette kezdetét a magyarországi svábok kitelepítése.
Meskó Gyula felidézte, hogy hatvankilenc esztendeje tízezreket űzött el hazánkból az akkori államhatalom a kollektív bűnösség elve alapján, pusztán származása, anyanyelve miatt; a 480 németek lakta község közül 310-ből telepítettek ki összesen több mint 170 ezer embert. „Mindenük itt maradt, csak egy batyu és sok ártatlan sorstársuk lett az útitársuk. És bár hittek benne, hogy visszajöhetnek, a legtöbb esetben Németországban várt rájuk a koporsó” – érzékeltette az elűzöttek tragédiáját az elnökhelyettes.
A sváb keresztnél – amelyet egy régi fakereszt helyén 1996-ban, a kitelepítés ötvenedik évfordulóján állíttatott a kerület korábbi német önkormányzata – a Hegyvidéki Önkormányzat nevében Kovács Lajos alpolgármester, a helyi német nemzetiségi önkormányzat és a Svábhegyi Hagyományőrző Egyesület képviseletében pedig Gaál Tímea és Budáné Veszi Mária Terézia helyezett el koszorúkat. Az ünnepség résztvevői, köztük a Jókai és a Tamási iskola német nemzetiségi tagozatának diákképviselői, egy-egy rozmaringággal is feldíszítették a feszületet: a rozmaring az összetartozás és a hűség jelképe a magyarországi németek körében.
A kitelepítésről nemcsak a Hegyvidéken, hanem több más németek lakta településen is megemlékeztek. A dunabogdányi országos rendezvényen, a kitelepítettek emlékművénél beszédet mondott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke és Hartmut Koschyk, a német szövetségi kormány áttelepülőkért és nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosa.

k.