Kovács András filmrendező köszöntése

Kilencvenéves Kovács András filmrendező. Ebből az alkalomból Pokorni Zoltán polgármester köszöntötte fel a Kossuth-díjas művészt otthonában Szokoli Erzsébettel, a Hegyvidéki Egészségügyi és Szociális Alapszolgáltatási Központ vezetőjével és Müller Csabával, az önkormányzat népjóléti irodájának vezetőjével közösen.
Pályafutása kezdetét felidézve a rendező elmesélte, hogy jó tanuló volt, és érdekelte őt az irodalom. Mégis úgy érzi, a szerencsés véletlenek sorozatának köszönheti, hogy szülőfalujából, az erdélyi Kidéről, ahol senki sem látott filmet, Kolozsvárra kerülhetett, 1946-ban pedig Pesten felvették az első ízben elindított filmrendezői képzésre.
Kovács András pszichológiát, szociológiát és esztétikát tanult Kolozsvárott, a Bolyai Egyetemen, majd Budapesten, a Pázmány Péter Egyetemen. A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán folytatta tanulmányait 1946-ban, itt 1950-ben diplomázott. Ezután a Mafilmhoz került, ahol egy éven át dramaturg, majd 1951-től a dramaturgiai osztály vezetője volt. Vezetői tisztségéről 1957-ben lemondott, ezután dramaturg és rendezőasszisztensi munkákat végzett.
Első játékfilmjét, a Záport 1960-ban rendezte. Az 1964-ben készült Nehéz emberek című filmjével vált ismertté, elnyerte vele a filmkritikusok díját, és az első magyar filmszemlén is díjazták. A Cseres Tibor regényéből készült Hideg napokat, ami az 1942-es újvidéki vérengzést dolgozta fel, 1966-ban készítette. A mű Karlovy Varyban a filmfesztivál fődíját nyerte el. A vörös grófnő címmel 1985-ben készítette el kétrészes filmjét Andrássy Katinkáról, Károlyi Mihály feleségéről.
Kovács András 1981-től 1986-ig a Filmművészeti Szövetség elnöke volt. A Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöki tisztét 1996 és 1998 között töltötte be, 2004 óta a Magyar Mozgókép Mestere.
Az utóbbi években már nem rendez, azonban több forgatókönyvet írt, emellett egy önéletrajzi íráson is dolgozik. Feleségével több mint hatvan éve él a Hegyvidéken.

d.