Egyre_tobb_vaddiszno_el_a_varosban1

Egyre több vaddisznó él a városban

Világszerte növekszik a vaddisznóállomány létszáma és elterjedési területe, a városi, zöldövezeti részek számos településen már az állatok valódi élőhelyévé váltak – állapítja meg az a jelentés, ami a gödöllői Szent István Egyetem docense, dr. Heltai Miklós vezetésével készült a Pilisi Parkerdő Zrt. megbízásából. A főváros térségében végzett kutatás alapvető célja volt azt tisztázni, hogy a vaddisznók belterületi megjelenése a külterületi erdőkből érkező állatokhoz vagy a belterületen megtelepedett egyedekhez köthető.
A Pilisi Parkerdő Budapesti Erdészetéhez 2012–2013 során beérkezett, vaddisznókkal kapcsolatos lakossági bejelentések helyszíneit vizsgálva megállapítható, hogy azok nagyobb része a belterület határain belüli zöld területekhez kapcsolódnak. Ezek általában erdőfoltok, vagy bozótos élőhelyek, amik sok esetben zöldfolyosókkal kapcsolódnak a külterületi erdőkhöz, és ahol tilos a vadászat.
Az eredmények alapján valószínűsíthető, hogy vannak állandóan a belterületen élő kondák. Ugyanakkor az is látszik, hogy az állatok csak nagyon ritkán térnek be gondozott kertekbe, azokba is csak akkor, ha a nem megfelelően elkészített kerítés ezt nem akadályozza meg.
A belterületen károkat okozó vaddisznók a közvélekedéssel ellentétben – miszerint az erdőkből „szöknek be” a városba – eleve lakott környéken élnek, és nem is térnek vissza a külterületi erdőkbe. A GPS jeladóval ellátott példány mozgásának vizsgálatából kiderült, hogy naponta igen kicsi, csak néhány száz méteres távolságot tesznek meg, búvóhelyük és táplálkozási helyük gyakorlatilag ugyanott, az összefüggő erdőtömbtől távoli belterületen található.Egyre_tobb_vaddiszno_el_a_varosban2Az új élőhelyen megjelenő állatokkal szemben a külterületi erdőket kezelő Pilisi Parkerdő nem „járhat el”, hiszen a hatályos törvény alapján vadászati szempontból nem kezeli, és nem is kezelheti a belterületi zöld területeket. A tanulmány szerint a problémakör költséghatékony és minden érintett szempontját figyelembe vevő megoldását a „városi vadgazdálkodás” jelentheti, amihez megalapozott jogi háttér kialakítására van szükség. Ennek célja a gondok csökkentése úgy, hogy a konfliktust okozó fajok fennmaradhassanak a városi élőhelyeken, de kártételük kezelhető szintű legyen.
A vaddisznó okozta károk megelőzésének leghatékonyabb módszere a megfelelő kerítés. Szakemberek szerint az eredményes védekezéshez elég a kerítés alsó, egy-másfél méteres részének megerősítése. Jó, ha tudjuk, hogy a fonott drótkerítés nem biztosít teljes védelmet, az állatok könnyen szétfeszítik, vagy átbújnak alatta. A kereskedelmi forgalomban is kapható, a vaddisznó távoltartására gyártott erős és csúszásmentes csomózású dróthálót, vagy ponthegesztett hálót a kerítés külső oldalára, jól rögzített oszlopokhoz kell erősíteni, és érdemes félméterenként lecövekelni, vagy földbe süllyeszteni.

d.