Egyre több vaddisznó él a városban

Világszerte növekszik a vaddisznóállomány létszáma és elterjedési területe, a városi, zöldövezeti részek számos településen már az állatok valódi élőhelyévé váltak – állapítja meg az a jelentés, ami a gödöllői Szent István Egyetem docense, dr. Heltai Miklós vezetésével készült a Pilisi Parkerdő Zrt. megbízásából. A főváros térségében végzett kutatás alapvető célja volt azt tisztázni, hogy a vaddisznók belterületi megjelenése a külterületi erdőkből érkező állatokhoz vagy a belterületen megtelepedett egyedekhez köthető.
A Pilisi Parkerdő Budapesti Erdészetéhez 2012–2013 során beérkezett, vaddisznókkal kapcsolatos lakossági bejelentések helyszíneit vizsgálva megállapítható, hogy azok nagyobb része a belterület határain belüli zöld területekhez kapcsolódnak. Ezek általában erdőfoltok, vagy bozótos élőhelyek, amik sok esetben zöldfolyosókkal kapcsolódnak a külterületi erdőkhöz, és ahol tilos a vadászat.
Az eredmények alapján valószínűsíthető, hogy vannak állandóan a belterületen élő kondák. Ugyanakkor az is látszik, hogy az állatok csak nagyon ritkán térnek be gondozott kertekbe, azokba is csak akkor, ha a nem megfelelően elkészített kerítés ezt nem akadályozza meg.
A belterületen károkat okozó vaddisznók a közvélekedéssel ellentétben – miszerint az erdőkből „szöknek be” a városba – eleve lakott környéken élnek, és nem is térnek vissza a külterületi erdőkbe. A GPS jeladóval ellátott példány mozgásának vizsgálatából kiderült, hogy naponta igen kicsi, csak néhány száz méteres távolságot tesznek meg, búvóhelyük és táplálkozási helyük gyakorlatilag ugyanott, az összefüggő erdőtömbtől távoli belterületen található.Az új élőhelyen megjelenő állatokkal szemben a külterületi erdőket kezelő Pilisi Parkerdő nem „járhat el”, hiszen a hatályos törvény alapján vadászati szempontból nem kezeli, és nem is kezelheti a belterületi zöld területeket. A tanulmány szerint a problémakör költséghatékony és minden érintett szempontját figyelembe vevő megoldását a „városi vadgazdálkodás” jelentheti, amihez megalapozott jogi háttér kialakítására van szükség. Ennek célja a gondok csökkentése úgy, hogy a konfliktust okozó fajok fennmaradhassanak a városi élőhelyeken, de kártételük kezelhető szintű legyen.
A vaddisznó okozta károk megelőzésének leghatékonyabb módszere a megfelelő kerítés. Szakemberek szerint az eredményes védekezéshez elég a kerítés alsó, egy-másfél méteres részének megerősítése. Jó, ha tudjuk, hogy a fonott drótkerítés nem biztosít teljes védelmet, az állatok könnyen szétfeszítik, vagy átbújnak alatta. A kereskedelmi forgalomban is kapható, a vaddisznó távoltartására gyártott erős és csúszásmentes csomózású dróthálót, vagy ponthegesztett hálót a kerítés külső oldalára, jól rögzített oszlopokhoz kell erősíteni, és érdemes félméterenként lecövekelni, vagy földbe süllyeszteni.

d.