Az_inkontinencia_nem_szegyen

Az inkontinencia nem szégyen!

A nőket és a férfiakat egyaránt érintő inkontinenciáról, valamint a prosztata elváltozásairól szólt az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem áprilisi előadása. Dr. Banyó Tamás, az Országos Gerincgyógyászati Központ szakorvosa megnyugtatásképpen elmondta: mindkét tünetegyüttes jó eséllyel kezelhető.

Bár a vizelettartási problémák mindkét nemet érintik, gyakrabban jelentkezik a nőknél, aminek fiziológiai és hormonális okai vannak – hangzott el az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem legutóbbi előadásán. A MOM Kulturális Központban dr. Banyó Tamás beszélt az inkontinenciáról és a vizelettartást is befolyásoló prosztatamegbetegedésekről.
Az Országos Gerincgyógyászati Központ szakorvosa elmondta, hogy a kismedencében több szerv található: az alsó húgyutak, a női nemi szervek, a méh és a hüvely, a végbél és a végbélnyílás. Ha az itteni gátizomzat valamilyen okból nem, vagy rosszul működik, nagy eséllyel kialakul az inkontinencia.
Szintén vizelettartási zavart okoz a húgycső nyálkahártyájának leépülése, ami általában a menopauza hormonális változásaival hozható összefüggésbe. Mindezek mellett az inkontinenciának idegi okai is lehetnek.
A vizeletürítés öröklött képesség, míg a vizelet-visszatartás tanulási folyamat eredménye. Ehhez felnőttkorban is szükség van az izmok tornáztatására, nem véletlen, hogy a hastáncot gyakorló kultúrákban nem létezik női inkontinencia. A terhesség alatt gyakorta előforduló időleges inkontinencia elmúlik ugyan, de felelőssé tehető a postmenopauzális időszakban jelentkező vizelettartási zavarokért. Ezért több országban a szülést követően kötelező megtanulni a gáttornát.
A késztetéses vizelési inkontinencia esetén a beteg nem jut el időben a mellékhelyiségig. Ezenkívül létezik még az úgynevezett kacagásos, a vizelés utáni és a szexuális aktus alatti inkontinencia. A főképpen a gyerekeknél jelentkező éjszakai bevizelés általában nem tartozik ide.
Ha a gátizomzat gyenge, vagy hiányzik, illetve kikerül a nyomástérből, elcsöppen a vizelet. A másik ok, hogy a húgycső záró képessége romlik, például azért, mert a műtétek utáni hegesedés miatt megmerevedik, ezt pedig a záróizom már nem képes összenyomni.
Férfiaknál jellegzetes tünet a vizelet-utócsepegés (amit a megnövekedő prosztata vált ki), valamint a prosztataműtétek utáni inkontinencia. A csepegés valójában a húgycsőben visszamaradt folyadék távozása, amit úgy lehet megelőzni, hogy a húgycső szeméremcsont alatti szakaszában kitapintható természetes tágulatból két ujjal kinyomjuk a vizeletet.
Az inkontinencia konzervatív kezeléssel is gyógyítható, karbantartható. Lényeges az életmódváltás, a kávéfogyasztás visszafogása, a dohányzás elhagyása és a túlsúly megszüntetése. Sokat segít a gátizomzat rehabilitációja – ezzel a szárazság elérése mellett a szexuális aktivitás is helyreállítható. Elterjedt műtét a hólyag növelése, tudni kell azonban, hogy megfelelően alkalmazott konzervatív kezeléssel hasonló eredményt lehet elérni.
A prosztata a hólyag alatt elhelyezkedő mirigyes szerv, amely körbeveszi a húgycsövet. Tejszerű váladékot állít elő, az ondóval keveredve, magas cukortartalmából adódóan, a spermiumok mozgását ösztönzi. Fiatalon inkább a heveny, később a krónikus gyulladások támadhatják meg, időskorban a prosztatamegnagyobbodás és -daganat keseríti meg a férfiak életét.
Krónikus gyulladásra utalhat a diszkomfortérzet, a has- vagy hátfájás és az inkontinencia, míg a heveny gyulladást magas láz, erős fájdalom és gyenge vizeletsugár kíséri. Tályog is képződhet, ebben az esetben elkerülhetetlen a műtét. Segíthet az antibiotikum-kúra is, a krónikus gyulladást azonban ezt követően is kezelni kell.
Hatékony a kvercetin és a tökmagolaj, a pangó váladékot pedig időnként ki kell masszírozni. Lényeges az alkohol és a csípős fűszerek elhagyása, az ülés idejének csökkentése.
Ötvenéves kor felett a férfiak 60 százalékánál jelentkezik a prosztata jóindulatú megnagyobbodása, ami vizelési zavarokat okoz. Egyértelmű jele a sürgető vizelési inger, a nehéz hólyagürítés, a vizelet szakaszos és erőtlen távozása. Nincs feltétlenül szükség műtétre, enyhébb esetekben elegendő a gyógyszeres kezelés és az életmódváltás. A sebészeti beavatkozás során a jóindulatú megnagyobbodást távolítják el, maga a prosztata megmarad.
A férfiak hatoda szenved prosztatarákban (elsősorban a 65 év felettiek), ugyanakkor nem mindegyik daganat veszélyezteti a beteg életét. Nem lehet tudni, mi váltja ki; kockázatot jelentenek a szociális helyzet, a környezeti, genetikai tényezők, az immunrendszer állapota, a helytelen táplálkozás és az életkor. Ötven év felett ajánlott rendszeresen elvégeztetni a prosztata vizsgálatát, mert panaszokat csak az előrehaladott daganat okoz.

Knp.