Szabaduljunk meg a mérgektől!

Májusban már illik egyre többet gondolni a bikiniszezonra, visszafogni az ünnepek alatt elharapódzott szénhidrátfogyasztást, és kicsit nagyobb teret engedni a laktató, de nem hizlaló étkeknek. Az egyik legjobb választás a zab: tápláló, vitaminban gazdag, ráadásul magas ásványianyag-tartalommal rendelkezik.
Igen gazdag B- és E-vitaminban, vasat, káliumot, kalciumot, foszfort és magnéziumot is tartalmaz, s nemcsak a diétázóknak és az emésztési problémákkal küzdőknek javasolják rendszeres fogyasztását, de a legutóbbi kutatások szerint a magas vérnyomást és a koleszterinszintet is képes csökkenteni. Akár remek édességek alapanyagaként is használható, amelyeket aztán különösebb lelkifurdalás nélkül fogyaszthatunk el.
Az alábbi recept kitűnő egy gyors, de laktató reggelihez, ezerféleképpen variálható, és a gyerekek is habozás nélkül bekebelezik. Mindenféle maggal kombinálható, én szeretek bele mandulát tenni, mert ez – amellett, hogy nagyon finom – szintén jótékonyan hat a koleszterinszintre, és magas E-vitamin-tartalmának köszönhetően karbantartja az érfalakat.
Hasonlóan hat szervezetünkre a pisztácia, amelynek egyszeresen telítetlen zsírsavjai nem halmozódnak fel a szervezetben, hiszen igen könnyen elégnek. Ki ne felejtsük a sorból a szezámmagot: ez a vitaminokban gazdag, semleges ízű magféle több kalciumot tartalmaz, mint a tej!

Zabkása reggelire

6 ek zabpehely

1 ek törökmogyoró

1 ek mandula

1 ek sótlan pisztácia

1-2 ek jó minőségű étcsokoládé

1 ek dió vagy paradió

1/2 ek sótlan napraforgómag

1/2 ek szezámmag

1/2 ek sótlan tökmag

méz, tetszés szerint

A hozzávalókat a méz kivételével beleszórjuk a robotgépbe, és finomra őröljük. Légmentesen lezárt edénybe tesszük. Felhasználáskor tetszőleges adagot mély tálba töltünk belőle, leöntjük forró tejjel és egy teáskanál mézzel. Három percig lefedve állni hagyjuk, és máris fogyasztható!

*

Ha gyorsan kell elővarázsolni egy finom ebédet, a sertés bélszínjét vegyük elő! A szűzpecsenye a legjobb hirtelen kisütve, nagyon sok munka sincs az előkészítésével, hiszen tisztítani alig, klopfolni egyáltalán nem kell. Viszont az ízesítésében lehetünk kreatívak, sok mindent elbír, és a frissen sült húst párolt vagy grillezett zöldségekkel is bátran párosíthatjuk, csak jót tehet neki.

Mustáros sertésszűz 

két szép sertésszűz

mustár

liszt

só, bors

olaj

A húst megtisztítjuk, és jó ujjnyi vastag szeletekre vágjuk. A kés segítségével kissé kilapogatjuk, majd besózzuk, borsot őrölünk rájuk, és minden szeletet megkenünk jófajta mustárral. A szeleteket egymásra pakoljuk, így minden oldaluk átveszi a mustár ízét. Sütés előtt lisztbe hempergetjük őket, és oldalanként 1-2 percig sütjük, amíg szép aranybarnára pirulnak. Friss, grillezett zöldségekkel – padlizsánnal, koktélparadicsommal – tálaljuk.

*

Jól emlékszem, az első várandósságom émelygéseinek áldásos következményeként irtózni kezdtem a csokoládétól. Egyetlen édességre vágytam: islerre! Úgyhogy hamarosan a város összes lelőhelyét feltérképeztem, a cukrászdáktól a kávézókon át a pékségekig.
A műfaj hazai jellegzetességeinek megfelelően sok „példánnyal” találkoztam, amelyikre elég volt ránézni, hogy kiforduljak az üzletből, de örömmel jelentem, hogy találtam néhány olyan változatot is, ami feledhetetlen élménnyel cáfolt rá a magyar isler (értsd: fullasztóan száraz, hitlerszalonnával felturbózott, majd csokoládés bevonóval nyakon öntött rémség) fogyaszthatatlanságára.
Élményeimet összegezve aztán én is kipróbáltam, mit tudok kihozni ezekből. A marcipános változat ötlete a Ruszwurmtól jött, a recept pedig osztrák dédanyámtól.

Marcipános isler 

70 dkg liszt

17 dkg zsír

25 dkg vaj

30 dkg porcukor

2 egész tojás

10 dkg darált dió

fahéj, citromhéj

1-2 ek rum

kb. 40 dkg marcipánmassza

kb. 30 dkg jó minőségű étcsokoládé

egy üveg (lehetőleg házi) szederlekvár

 

A lisztet a hideg vajjal és zsírral gyors mozdulatokkal összemorzsolom, majd minden egyéb hozzávalóval összedolgozom. Igyekezzünk hideg kézzel, gyorsan dolgozni, hogy ne melegedjenek fel túlságosan a zsiradékok!
A tésztát alaposan becsomagolom folpackba, és két-három órára a hűtőbe teszem. Ezután körülbelül 3 milliméteres vastagságúra nyújtom, tetszőleges méretű pogácsaszaggatóval kiszaggatom, és sütőpapírral bélelt tepsire teszem, ügyelve arra, hogy ne kerüljön levegő a szabályos, egyforma korongok alá, mert akkor felpúposodnak. Vigyázat, hirtelen sülnek!
A kihűlt korongokra érdemes bőven halmozni a lekvárt, mert a kekszszerű, roppanós tallérok légmentesen lezárt dobozban egy-két nap után átveszik a lekvárból a nedvességet, és omlóssá válnak. A marcipánmasszát a kész korongok vastagságának megfelelően két sütőpapír közt kinyújtjuk és kiszaggatjuk. A töltés után temperáljuk a csokoládét, és áthúzzuk vele az islereket.