Atalakult_a_szocialis_ellatasok_rendszere

Átalakult a szociális ellátások rendszere

Jelentős változások történtek a szociális ellátórendszerben március 1-jével: az aktív korúak számára a munkanélküliségre tekintettel nyújtott ellátásokat ezentúl az önkormányzat helyett a járási hivatal biztosítja a rászorulóknak. A lakásfenntartási támogatást, az adósságkezelési támogatást, valamint a méltányos közgyógyellátást – amelynek elnevezése gyógyszertámogatásra változott – a szociális törvény kivonta a kötelezően fenntartandó segélyek köréből, ezeket azonban az önkormányzat változatlan színvonalon, többletforrások előteremtésével továbbra is biztosítani kívánja a kerületben élők számára.

A képviselő-testület február végi ülésén új rendeletet fogadott el a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és a természetbeni ellátásokról. A korábbi rendelet újraalkotásának oka, hogy a szociális törvény már csak a kötelező ellátásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza: e körbe tartozik az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (korábbi nevén rendszeres szociális segély), az ápolási díj, az alanyi és normatív közgyógyellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.
Az előbbiek közül korábban a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (azaz a rendszeres szociális segély) volt jegyzői hatáskörben. Ezek március 1-jével – a többi felsorolt ellátáshoz hasonlóan – járási hatáskörbe kerültek át.
A kötelező segélyek közül kikerülő lakásfenntartási támogatást, az adósságkezelési támogatást, valamint a méltányos közgyógyellátást (melynek elnevezése gyógyszertámogatásra változott) március 1-jétől továbbra is fenntartja az önkormányzat települési támogatásként. Ezekhez azonban már nem igényelhet a kerület állami hozzájárulást.
A lakásfenntartási támogatással jelenleg mintegy háromszáz háztartás rezsikiadásaihoz járul hozzá az önkormányzat célzottan (a támogatást szolgáltatóhoz utalva), havonta átlagosan 3500 forinttal. Az ezzel együtt járó éves kiadás tavaly 14,6 millió forint volt, aminek a 90%-át támogatta az állam. A lakásfenntartási támogatás megállapításának feltételeként a jövőben is jövedelmi és vagyoni korlátot szabnak, a támogatás mértékének kiszámítása azonban megváltozott annak érdekében, hogy az önkormányzat forrásai elsősorban a legalacsonyabb jövedelmű háztartásokhoz jussanak el. Könnyebbséget jelent az érintetteknek, hogy újabb igény esetén mostantól nem kell megvárni a támogatási időszak legvégét – a lejárat előtt egy hónappal ismét igényelhető a támogatás, így szükség esetén biztosítható lesz a folytonosság.
Az adósságkezelési támogatással 21 háztartást segítettek 2014-ben eseti vagy rendszeres (legfeljebb 1 éven át tartó) jelleggel. Bár a támogatottak száma nem nagy, és ehhez mérten az összkiadás is az előbbinél lényegesen kevesebb, 2,4 millió forint volt (szintén 90%-os támogatással), az ellátás az érintettek számára mégis lehetőséget adott ahhoz, hogy komolyabb hátralékproblémákat rendezzenek, s ezáltal elkerüljék például a gáz, az áram, a víz kikapcsolását, vagy a kilakoltatást. Az önkormányzat saját erőből változatlanul biztosítani kívánja a szorult helyzetben lévőknek ezt a segítséget, sőt, tovább könnyítette az ellátás igénybevételének feltételeit: ezentúl 6 helyett már 4 hónap tartozást is lehet kezelni a támogatással, a bevonható hátralék maximum összege 500 ezerről 600 ezer forintra emelkedett, az adósságkezelés maximális időtartama pedig 12-ről 18 hónapra hosszabbodott.
Az önkormányzati hatáskörben megállapítható méltányos közgyógyellátást az elmúlt évben közel 180 fő vette igénybe. Ők olyan, alapvetően a nyugdíjas korosztályba tartozó rászorultak, akik nem jogosultak alanyi és normatív közgyógyellátásra. A kerület eddig a támogatás 30%-át fizette, a továbbiakban viszont – miután az állami finanszírozás megszűnt – éves szinten tízmillióval több, összesen mintegy 16 millió forint kiadással számol annak érdekében, hogy az ellátás mértékét ne kelljen csökkenteni. A méltányos közgyógyellátás elnevezése gyógyszertámogatásra változott, ugyanakkor az eddigi támogatási forma jól bevált alapelvei, köztük a jogosultsági határok megmaradtak. A támogatás maximális összege havi 12 000 forint.
A kerület új szociális rendelete az ellátásokra való rászorultság feltételeként már nem az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, hanem a KSH által számított létminimumösszeget veszi alapul a jövedelemhatárok meghatározásához. Ennek célja, hogy a támogatások értékállóságát megőrizzék – míg ugyanis a nyugdíjminimum hét éve nem változott, a KSH-féle létminimum összegét évenként indexálják. A jövedelemhatárt az eddig megszokott módon magasabban húzzák meg az egyedül élők számára, újdonság viszont, hogy hozzájuk hasonlóan a gyermeküket egyedül nevelő szülőket, továbbá a fogyatékkal élő vagy tartósan beteg gyermeket nevelő szülőket is a rászorultabb helyzetben lévő kérelmezői csoportba sorolják. További kedvező változás, hogy az esetenkénti támogatás (korábban esetenkénti segély) méltányosságból megállapítható formájában már nemcsak évente egyszer, hanem kétszer részesülhetnek a rászorulók a rendeletben meghatározott – a korábbiakhoz képest kismértékben megemelt – jövedelemhatárokon belül.

sz.