Csontritkulas_nem_kell_felni_a_mutettol

Csontritkulás:nem kell félni a műtéttől

A csontritkulás miatt kialakuló csigolyatörés sebészeti kezeléséről hangzott el előadás a Kulturális Szalonban működő Idősek Egészség Iskolája legutóbbi találkozóján. Ifj. dr. Jakab Gábor, az Országos Gerincgyógyászati Központ gerincsebésze, ortopéd szakorvos elmondta, hogy a műtéti beavatkozás az esetek döntő többségében megnyugtató eredményt hoz, a beteg panaszai megszűnnek.

A csontritkulás nem fáj, látens betegség, a háttérből támad, viszont a következményei akár sebészi beavatkozást is igényelhetnek – hívta fel a figyelmet a Kulturális Szalonban megtartott Idősek Egészség Iskolája márciusi előadásában ifj. dr. Jakab Gábor. Az Országos Gerincgyógyászati Központ gerincsebésze, ortopéd szakorvos kiemelte, hogy az elsősorban az idősebbeknél jelentkező csontritkulás a csigolyákat is érintheti, nem véletlen, hogy az aging spine, azaz a korosodó gerinc betegségeivel ma már külön tudományág foglalkozik.
A meghatározás szerint az oszteoporózis gyengülő csontminőséget jelent, ami a csigolya esetében nemcsak deformitást, hanem törést is okozhat. Ilyenkor az izomnak vagy valamilyen külső eszköznek kell megtartania a gerincoszlopi részt. Jellemző tünet a csökkenő testmagasság, a fájdalom és a kifózis (púposodás) kialakulása.
Nemcsak az oszteoporózis, hanem a csontban lévő vérképző szervek betegsége, valamint a daganatos elváltozások is gyengíthetik a csontok tartószerkezetét. Ezért kell tisztázni, hogy a csigolyatörés miért következett be.
Gyakori az ízületi kopás, ami a csigolyák működését is befolyásolja, hiszen egy-egy mozgásszegmentum két csigolyából és a köztük lévő porckorongból áll. Ez utóbbi kell ahhoz, hogy a két csigolya egymáshoz képest más alakot tudjon felvenni, valamint biztosítva legyen a gerinc hajlásához szükséges csúszó felszín.
Vannak, akiknél a csontos struktúrák, másoknál az ízületek sérülnek, de az is előfordul, hogy mindkettő tönkremegy – ez jelenti a legnagyobb kihívást az orvos és a beteg számára is. Ha a konzervatív kezelés eredménytelen, a sebésznek az instabilitás, a deformitás és a gerinccsatorna szűkületének hármas problematikáját kell megoldania. Ehhez arra van szükség, hogy létezzen megfelelő sebészeti technika, valamint hogy a páciens alkalmas legyen a műtétre. Ha erre nincs mód, akkor a fájdalomcsillapítás kerül előtérbe.
Míg a normál törés egyszeri, adekvát erőbehatásra kialakuló folytonossági hiány a csontban, a patológiás törés a csökkent ellenálló képességű csontnál alakul ki kisebb erőhatásra. Ennek egyik leggyakoribb oka a csontritkulás – vagy a metasztázis, a vérképzőszeri és primer daganatok –, következménye pedig az instabilitás, a deformitás és a sztenózis (szűkület). A csontritkulásos csigolya miatt csökken a testmagasság, valamint rövidül a törzs, ezért a bordák ráülnek a medencelapátra, ami komoly fájdalommal járhat. Gyakori panasz a hátfájás, az alvászavar, a szorongás, a depresszió, a csökkent önbecsülés, a korai teltségérzet és az eleséstől való félelem.
Az oszteoporózis hatására a csigolyaszerkezet meggyengül, a porckorong benyomódik a csigolyába: innen származik a bikonkáv, illetve halcsigolya elnevezés. Könnyen előfordulhat az éjszakai csigolyatörés, olyankor ugyanis az izmok inaktívak, kevésbé tartják a gerincet, a rossz, kifeküdt matrac pedig nem biztosít megfelelő pozíciót a gerincoszlopnak.
Fontos tehát a jó fekhely és az esések elkerülése, hiszen a csigolyatörés kockázatát az erőhatás mértéke befolyásolja. Erre utal a WHO felmérése, mely szerint a csukló, a felkar, a csigolya és a csípőtájéki törés a leggyakoribb következménye a csontritkulásnak.
Szerencsére a nem komplikált, egyszerű csigolyatörés rendszerint három hónap alatt meggyógyul, azonban degeneratív problémák is előfordulhatnak. Amennyiben a gerinc kifotizálódik, a negyedik és a nyolcadik hét között sebészeti ellátásra van szükség, ahogyan a krónikus törés is műtéti beavatkozást igényel.
Az általánosan alkalmazott megoldás a cement beinjektálása a csontos közegbe, ennek azonban csak akkor van értelme, ha még maradt elegendő csontmennyiség. Amennyiben a csigolyatest és a csont felszívódott, elkerülhetetlen a protézis beültetése, ami nyílt műtéti eljárás. Ezzel szemben a cementtel dolgozó és az esetek többségében megnyugtató eredményt hozó verteboplasztika, a csigolyába juttatott ballonba töltött cementet használó és a magasságot is megemelő kifoplasztika, a ballonnal a csigolyába juttatott hálót alkalmazó sztentoplasztika, valamint az időskori csont megváltozott anyagszerkezetét is figyelembe vevő, szilikon bázisú anyagot a csigolyába juttató elasztoplasztika jelentik a perkután, azaz tűvel elvégezhető, kisebb megterhelést jelentő beavatkozásokat.

M.

 

Az Idősek Egészség Iskolájában április 15-én 14 órától a gyógytorna és a csontritkulás kapcsolatáról lesz szó.